Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
I. Városrendezés - városszabályozás
Az óhegyalja-dülő és környékének szabályozási revíziója. — 14 — Az Újlaki-rakpart kiépítése lehetővé tenné a forgalom egy részének a Zsigmond-utcából ide való átterelését és a fürdőtelepeknek a gyönyörű budai hegyvidékkel való szervesebb kapcsolatbahozatalát. A rakpart kiépítése megszűntetné azt a bántó hatást, amelyet a mai rendezetlen állapot a szemben fekvő Szent-Margitsziget felőli látképben előidéz. Áll ez különösen a pesti oldalra nézve. A Margithíd és a létesítendő óbudai híd közötti részen a rakpart fokozatos kiépítését úgy a kereskedelmi szempontok s a dunai hajózás érdeke, valamint a fürdőügyi politika is megköveteli, mert tarthatatlan, hogy akkor, amikor a Duna szabályozási vonala szerint a Szent-Margitsziget területi kiegészítését és partjainak kőburkolattal való szegélyezését sokmilliárdos költséggel elvégeztettük és a feltöltött jelentékeny terület parkszerű rendezése is meg fog történni, a szigettel: Budapest gyöngyével szemben a Duna túlsó partján a mai sivárság és kényszerű rendezetlenség még hosszú ideig megmaradhasson. Mindezeket a szempontokat mérlegelve és átérezve annak a hivatásnak felbecsülhetetlen értékét, amely Budapestre, mint fürdővárosra természeti kincseinél fogva vár, előterjesztést tettünk a földmívelésügyi kormányhoz, melynek hatáskörébe tartozik a Duna szabályozása, a dunai rakodópartok folytatólagos kiépítésének megindítása iránt. A X. kér. óhegyalja-dűlőt, valamint a Gyömrői-út északi oldala mentén fekvő területet a már régebben megállapított szabályozási terv rendkívül sűrű úthálózattal látta el, abból a feltevésből indulva ki, hogy ez a vidék kisebb munkásházak elhelyezésére fog szolgálni, amely célra itt apróbb telekosztásokra, tehát sűrűbb úthálózatra lett volna szükség. Ezzel szemben ez a városrész, melyet a mai Építésügyi Szabályzat részben a VII. övezetbe, az úgynevezett bűzös gyárak övezetébe, kis részben pedig az V. övezetbe osztott be, kimondottan gyárvidékké fejlődött, s a nagyobb ipartelepek elhelyezkedése, illetve a meglevők terjeszkedése végett kívánatos, hogy e célra lehetően nagy területű telkek álljanak rendelkezésre. Ennek a felismerése indította a hatóságot arra, hogy a Gyömrői-út és a MÁV. ceglédi vonala között a szabályozási tervben régebben szerepelt Szacsvay-, Sárosi- és Poór-utcákat a tervből törölte. Tekintettel továbbá arra, hogy az itt elhelyezkedett gyártelepek némelyikének munkásházak építésével való fejlesztése is újabban napirendre került, ezért, hogy az építkezést előmozdítsuk, további revízió alá vettük a vidék szabályozási tervét. A tárgyalás eredményéhez képest kimondottuk a Cserkesz-utca ama szakaszának a szabályozási tervből való törlését, melyet az óhegyi-úttól a Noszlopy-utcáig terveztünk; elejtettük a Gyömrői-út mindkét oldalán és az Óhegyi-út nyugati részén tervezett két teret, úgyszintén a tér elhatárolásául eredetileg megállapított két utcát. Minthogy azonban a vidéknek köztérre, illetőleg közparkra szüksége lesz, ezért tér számára a Uj.hegyi-út nyugati oldalán, közel a Gvömrői- úthoz jelöltünk ki alkalmas területet, melyhez a székesfőváros — egy megállapodásból folyóan — annak idején ingyen fog jutni. Egyidejűén foglalkoztunk az óhegyi-út folytatásában és a ceglédi vasútvonal áthidalásán át Kispest felé az Üllői-útig létesítendő főközlekedési útvonal kérdésével is és ennek az útnak szélességét 55 métsrben
