Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
XI. Különféle ügyek
99 az u. n. lágymányosi terület feltöltését is felvette és erre a célra, tekintettel a Boráros-téri híd feljárójának kiképzésére is, valamint a munkahiányra való tekintettel, munkaalkalom létesítése céljából, 6 millió pengő engedélyezését kérte olykép, hogy ez az összeg több évre való elosztással bocsáttassák rendelkezésére. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa ilykép a kérdéses terület átengedése kérdésében csak akkor nyilatkozhatik érdemlegesen, ha a terület feltöltése kérdésében az állásfoglalás teljesen tisztázódik. A kérdésnek fontosságára való tekintettel reméljük, hogy a döntést az 1928. év meghozza. Egy konkrét ügy tárgyalása során azt láttuk, hogy a főváros utai s az úttestben elhelyezett közművei (csatorna, vízvezeték, kábelek) jogszabályaink szerint nincsenek kellő, közigazgatási úton érvényesülő védelemben részesítve a rongálás, ennek megtorlása, az okozott károk megállapítása és a kárigény közigazgatási érvényesítése tekintetében. A közutakról szóló 1890:1. t.-c. — amely a főváros utain kívül a többi kategóriájú utakra és tartozékaira nézve számos védő és megtorló rendelkezést állapít meg — 158. §-ában kimondja ugyan, hogy a főváros területén előforduló útrendőrségi kihágásokra nézve a belügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőén szabálvrendeletileg intézkedik, ilyen rendeletről azonban nincs tudomásunk. A fővárosi burkolási és a csatornázási szabályrendeletek csak igen szűk keretre és speciálisan meghatározott esetekre szorítkozva tartalmaznak a megtorlásra, helyreállításra és a költségbehajtásra rendelkezést; általában a rongálás esetéről nem szólnak. Nem intézkedik ilyen esetről a vízszolgáltatási szabályrendelet sem, a vízcsőhálózatra nézve. Az Építésügyi Szabályzat 81—86. §-ai is csak speciális esetre, t. i. épületépítés és épületbontás alkalmával megrongált gyalogjáró, kocsiút és közcsatorna helyreállítására vonatkoznak. A közérdek és a fővárosnak anyagi érdeke is — amelyek a főváros utaihoz, tartozékaihoz, az azokban elhelyezett közművekhez fűződnek — felette kívánatossá teszik, hogy utaink és közműveink az általános büntető törvényeken és a hosszadalmas eljárású magánjogi úton kívül, hatékonyabb és közvetlenebb közigazgatási úton részesüljenek kellő oltalomban. Ilyen tartalmú jogszabályalkotásnak szükségét tehát figyelmébe ajánlottuk a székesfővárosnak. Ismételten kerültek tárgyalásunk alá olyan ügyek, amelyek a főváros területén levő különféle agyagbányatelepekre vonatkoztak s amelyekben az anyagkitermelésnek a kiadott hatósági engedélytől eltérő, szabálytalan, káros módon való űzéséről, túlmeredeken ásott lejtőkről, partomlásokról, útcatestek veszélyeztetéséről, a vizek miként való elvezetéséről, csuszam- lásokról, a bánya körüli idegen telkek veszélyeztetett helyzetéről, a szomszédok panaszairól, s mindezek nyomán hatósági eljárásokról és intézkedésekről volt szó. Az anyagbányászó telepek üzeme tudvalévőén jelentékeny fekszin- változtatásokat von maga után és mert e telepek a fővárosban közvetlen kapcsolatban vannak a környező részekkel, ezért az ilyen telepek üzemé13* Az utak és a közmüvek közigazgatási védelme. Az anyagbányászat rendezése és hatásköri szabályozása.
