Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
XI. Különféle ügyek
96 Budai telefonközpont. Orsz. növénykert. A kereskedelemügyi miniszter úr annak idején a budai oldalon felállítandó harmadik telefonközpont, s a kapcsolatos építkezések céljára az I. kér., Krisztina-körút, Csaba-utca, Vérmező-utca és Várfok-utca által határolt egész telektömböt szemelte ki. A tömb telkeiből négy a mi tulajdonunk volt, kettő pedig a Budai izraelita hitközségé, mely utóbbiakat a hitközség annak idején tőlünk szerezte meg imaház és hitközségi székház elhelyezésére. A jogügyletet a hitközséggel kisajátítási kártalanítás útján bonyolítottuk le olyképen, hogy a hitközségtől városszabályozási célra kisajátítottuk a II. kér., öntőház-utcában fekvő zsinagógát, valamint az I. kér., Szarvas Gábor-utcában volt hitközségi épületet, s az utóbbi ingatlanokat az előbb említett telkek átadásával kártalanítottuk. Megemlítjük, hogy a hitközség az Öntőház-utcai épületet bérlet útján továbbra is imaházul használta, mivel a Krisztina-körúton az építkezéseit nem tudta végrehajtani. A kereskedelemügyi miniszteri elhatározás folyományaként 1923.-ban a Krisztina-körúti telkeink kisajátítás útján a m. kir. kincstár tulajdonába mentek át, egyúttal pedig arra kaptunk megbízást, hogy a Budai izraelita hitközség itteni két telkét is a telefonközpont céljaira a kincstár tulajdonául szerezzük meg. A hitközséggel folytatott hosszas tárgyalás során olyan megállapodást sikerűit a városrendezési szempontoknak megfelelően létrehoznunk, amely szerint a hitközség a Krisztina-körúti telkeit átengedi a kincstár tulajdonába, kártalanítás fejében pedig megelégszik az öntőház-utcai régi imaházi ingatlan visszaadásával, továbbá az ugyancsak az öntőház-utcában fekvő u. n. söröskocsi vendéglő ingatlanunknak a tulajdonába adásával. Ezzel a transakcióval és a kincstárral való elszámolás mellett sikerült elérnünk azt, hogy a Krisztina-körúti nagy telektömb, amely évek óta kihasználatlanul, parlagon hevert, állami középítkezéssel előkelő fekvésének megfelelő módon beépül. A közegészségügy és a magasabb oktatás érdekei az üllői-út belső részén levő klinikákon felül további új klinikák létesítését igényelték. A város rohamos fejlődése azonban lehetetlenné tette, hogy az új klinikák létesítése a meglevőkkel kapcsolatosan, a város belterületén történjék. így terelődött a figyelem az üllői-út külső szakasza mentén, a Ludo- viceum mellett fekvő országos növénykert területére, amely terület amúgy is az idők folyamán növénykerti célra mindinkább elégtelennek bizonyult. Köztudomású, hogy az új klinikákat e területen valóban felépítették, az új növénykert céljára pedig az akkori kormány a Szent-Margitsziget középső részén 36.000 négyszögölnyi területet szerzett meg. Az új növénykert elhelyezése kérdésében a tárgyalások a kultuszkormány és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa között megindultak és megállapodás is létesült. Megvalósítása azonban elmaradt, mert a tudományos tényezőkben mindinkább megerősödött az a vélemény, hogy a sziget növénykert céljára nem alkalmas és sikerült véleményük helyességéről az akkori kormányt meggyőzni. Ezzel a növénykert kérdésének megoldásában egy igen sajnálatos,
