Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
XI. Különféle ügyek
97 kényszerű eltolódás következett be, mert megfelelő terület kijelölése igen nehéz feladatnak bizonyult. A sziget ugyanis a kezelésünk alatt álló Fővárosi pénzalap tulajdona s a kormány a szigetnek növénykerti célra megszerzett területét is a Fővárosi pénzalapnak engedte át. Később e területátengedéssel kapcsolatban novelláris úton oly rendelkezés történt, hogy az 1922:1. t.-c. 22.-ÍK §-a az 1908:XLV1I1. t.-c. 6. §-át, mely a növénykertnek a Szent-Margit- szigeten való elhelyezését rendeli, hatályon kívül helyezte és egyben kimondta, hogy a kezelésünk alatt álló Fővárosi pénzalap köteles a Pázmány Péter tudományegyetem növénykertjének elhelyezésére megfelelő területet, 38.000 négyszögöl terjedelemben, rendelkezésre bocsátani. A növénykertnek a szigeten tervezett elhelyezése kérdésében a kultuszkormány és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa között a törvény rendelkezésének megfelelően létrejött megállapodás szerint a sziget egész parkjának fenntartása a növénykert céljaira az állami költségvetésben felvett összeg terhére esett volna. E kötelezettség ellenértékéről gondoskodás nem történt. A novelláris rendelkezés megtétele idején az volt az elgondolás, hogy az országos növénykert céljára a Dunaszabályozás által nyert u. n. lágymányosi feltöltetlen területnek a létesítendő Boráros-téri híd feljárójától délre eső részéből vétessék a megállapított 38.000 négyszögöl igénybe. A székesfőváros tanácsa értesülvén erről, a növénykert tervezett elhelyezése ellen hozzánk előterjesztéssel élt, melyben rámutatott arra, hogy a növénykert céljára kijelölt terület lényeges része a megállapított szabályozási tervben állandó kiállítás céljára fenntartott területnek és hogy a növénykertnek itt való kihasítása esetén a megmaradó terület alkalmatlanná válnék a kiállítási terület megalakítására. Erre való tekintettel az előterjesztés a növénykert céljára más, alkalmasabbnak vélt területet s elsősorban a Vérmező felhasználását hozta javaslatba. A megindult hosszas tárgyalásokból azonban az derült ki, hogy tulajdonképpen sem a főváros, sem a Fővárosi Közmunkák Tanácsa nem rendelkezik olyan területekkel, melyek a kérdés minden részletének beható mérlegelése után, növénykert céljára alkalmasok lehetnének. A székesfőváros illetékes ügyosztálya mérlegelve azokat a városrendezési érdekeket, amelyek úgy az állandó kiállítási terület biztosításához, valamint a növénykertnek az előbbivel összefüggő nagyszabású és egységes városrendezési koncepció keretében való elhelyezéséhez fűződnek, amellett foglalt állást, hogy a székesfőváros a növénykert elhelyezése céljára az időközben megvételre amúgy is felajánlott Nádor-kertet szerezze meg. Az ügyosztályt ebben az állásfoglalásában megerősítette az is, hogy e területet az illetékes tényezők növénykert céljaira mindenben megfelelőnek találták és egyébként is a szabályozási terv a Nádor-kertet a kiállítási területtel kapcsolatos park céljára jelölte ki. A tanácsi III. ügyosztály elkészítvén a Nádor-kertre vonatkozó rendezési tervet az állandó kiállítási területtel összefüggésben, eszerint a szabályozatlan alakjában mintegy 61.000 négyszögölet kitevő Nádor-kertből 36.000 négyszögölet az országos növénykert céljára, 18.000 négyszögölet pedig a Nemzeti Stadion céljára szánt; míg az ekép fennmaradó mintegy 7000 négyszögöl terület forgalmi berendezések számára és hét fővárosi bérház építésére lett volna fenntartva. 13
