Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
Szent-Margitsziget
35 változó vízállása : állandó eliszaposodása miatt pedig fenntartása költséges lenne. A gyógyudvar megoldása a felsőszigeten szép és elrendezésében nagyjából hasonló Ybl Miklósnak 1868 ban készült rendezési tervéhez. Az óbudai hid lejáratának környéke és maga a lejárat kérdése nincsen elég gonddal megoldva. Érdeme a tervnek, hogy a Margitsziget régi parkját csaknem érintetlenül meghagyja. Csonka Pál terve különösen abból a szempontból értékes, hogy a Margitsziget régi parkállományának érintetlenül hagyása melleit a feltöltött területen létesítendő kertmüvészeti alkotásokat művészien oldja meg. Az alsószigeti lejáró megoldása is nagyon szép; kifogásolható, hogy az innen balraindulá, a sziget budai oldalán levő korzcut nyugalmát az idetervezett villamos- forgalom megzavarja. Nagyon szép megoldású az átmenet a lejárónak architectonikus kiképzése és a parknak tájképies jellege között. Az alsószigeti vendéglő és a kávéház jó helyen vannak, épp úgy a sportpálya is, mert ezeknek ilyen módon való elhelyezésével a sziget nyugalmát megkíméli. Az alsó-nagyszálloda helye is szerencsés, habár a mozinak a színházzal és a vigadóval való kapcsolata nem mindenképen megokolt. Előnye a tervnek a jelenlegi rosszul megoldott rózsatelep megszüntetése is, úgyszintén kertmüvészetileg szépen megoldott az uj rosarium. A gyógyudvar és környezetének megoldása méreteiben megfelelő és hatásában is szép. Értékes része ennek a megoldásnak az, hogy a felsőszigeti nagyszálloda és az előtte levő Szent Margit kút az óbudai-hidról az előtte levő szép kertészeti részekkel nagyszerű képet nyújt. Az óbudai-hidlejáratnak megoldása nem eléggé kiforrott. Kertész K. Róbert tervében a legjobban sikerült a sziget nagyszabású világfürdővé való kiképzésének kérdését a pályázati programm amaz intentiójával összeegyeztetni, hogy a Margitsziget gyönyörű parkja lehetőleg a mai állapotában megmara-djon. A terv az összes szükségleteknek és programmszerü követelményeknek megfelel és kialakítása könnyen lehetővé teszi a fokozatos fejlesztést a mai állapotból a leendő állapotba. Emellett a lehető legmesszebbmenöleg megőrzi a régi szép épületeket. Ez a terv három, egymástól teljesen különböző jellegű és rendeltetésű épületcsoportot úgy helyezi el, hogy azok a szigetet látogató, illetve a szigeten lakó publikum igényeinek és követelményeinek megfeleljenek. így sikerült a sporttelep, a nyárivendéglő és a mozi, illetve színháznak az elrendezése, mert ily módon a szigetet nagy tömegekben felkereső közönség már önként visszatartatik a sziget egyéb nyugalmasabb részeinek tömeges ellepésétől. Ebből a szempontból jó a nagyszállódénak főhomlokzattal a budai Dunapart felé való elhelyezése is. A kiállítási csarnok azonban ugyanebből a szempontból kissé messze van a forgalmas helyektől. Az alsószigeti lejárónak a villamos forgalommal kapcsolatos megoldása célszerű és kielégítést nyer a tervpályázati programm ama kikötése, hogy az átszálló közönség a Margithidon áthaladó közúti vasúthoz védett utón jusson. Arról, hogy miként oldja meg tervező a felépitésben az árkádnak a lejáró ut ferde vonalával való összemetsződését, sem a terv, sem a műszaki leírás nem ad megfelelő felvilágosítást és igy ez a kérdés tisztázatlan marad. Nem kívánatos már esztétikai szempontból sem, — hogy a sziget alsó része a terven feltüntetett mértékben foglaltassák le teniszpályák számára. Az Ybl Miklós által tervezett alsó vendéglőnek a tervszerinti kibővítése igen érdekes, jó és célszerű gondolat. Nagyon szépen van megoldva a nagyvendéglő előtti korzó. A sportpálya elhelyezése mindenképen megfelelő. A sziget körül tervezett korzóut, valamint ennek a villamos forgalomtól való elválasztása szerencsés. Kívánatos, hogy a tulajdonképeni korzózásra szánt útszakasz hangsulvoztassék. Jó gondolat az, hogy a korzóutnak a sziget keleti oldalán haladó része mellé sportclubházakat tervez, mert ezáltal nemcsak ezt az útvonalat élénkíti, de a szigeti sportéletnek is megfelelően elhelyezett hajlékokat nyújt. A kertészet elhelyezése és mérete egyaránt megfelelő, a pálmaházat azonban célszerűbb lenne a kertészet elé helyezni. A gyógyudvar elhelyezése szép és megfelelő és az épületek fürdőtechnikai szempontból is célszerűen vannak elrendezve. Az óbudai hidlejárat a műszaki leírásban kifejtett elvi felfogásnak megfelelően akként nyert megoldást, hogy csupán a gyalogközlekedés biztosíttatott lépcsős lejárattal. A feltöltéses résznek p3rki megoldásai is szépek. Kertész K. Róbert alternativ tervén az alsószigeti nagyszálló a sporttelepnek a fő terven feltüntetett helyére kerül, a színház pedig a nagyszálló tengelyébe jut. A kiállítási csarnok igy lejebb kerül, ami célszerűbb, mint első tervében. Ezen épületek közt itt tájképies parkot tervez. Egyébként a megoldás lényegében ugyanaz. Pecz Gyula tervében a sziget alsó lejárójának tengelyébe nagyszabású és részleteiben finoman átgondolt mértani elrendezésű kertet tervez. Sajnos, hogy ugyanitt nem nyújt módot a közönségnek egy helyen nagyobb tömegben való mozgására. Az alsó szállodához vezető kocsiút megoldatlan. Az alsó vendéglő és kávéház előtti partnak tervszerinti kitolása folyamszabályozási szempontból kérdéses. A sportpálya elhelyezése nem szerencsés, mert a nagytömegű közönséggel a sziget belsejét elárasztaná. A kertészetnek a régi helyen való feloszlatása megokolt, de annak a feltöltéses helyre való áthelyezése kertészeti szakszempontból nem helyeselhető. A gyógyépületi
