Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
Épitésügyi szabályzat - lakásépités előmozditása
24 Behatóan foglalkozva e kérdéssel, úgy ‘találtuk, hogy az 1884: XVI!. t.-c. 35, illetőleg 36. §-ának és az Építésügyi szabályzat 440. és 442. §-ának rendelkezései között kiegyenlítést igénylő ellentét nincs. Az ipartörvény 35 §-a szerint, „ha valamely üzlettelep iparhatóságig engedélyeztetett és a kiszabott feltételek alatt felállittatott, a szomszédok közül senki sincs többé feljogosítva előre nem látott káros befolyások cime alatt az üzlet megszüntetését követelni és az iparhatóságtól csakis oly intézkedéseket kérhet, melyek a bebizonyítható káros befoiyást elhárítják. Ahol ez nem lehetséges, vagy az üzlettel meg nem egyeztethető, a káros befolyások miatt panaszt emelő fél a rendes bíróság előtt kárpótlást követelhet.'4 E törvény 36. §-a pedig úgy intézkedik, hogy a közérdekre ártalmas, vagy hátrányos, illetőleg veszélyes kihatású iparüzletek csak teljes kárpótlás mellett, kisajátítás utján szüntethetők meg. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa által az 1870:X. t.-c. 22. §-a alapján a székesfőváros területére kibocsátott Építésügyi szabályzat ide vonatkozóan párhuzamosan a következő rendelkezéseket tartalmazza: A 439. §. azt az általános elvi rendelkezést foglalja magában, hogy T,a nagy zajjal járó, vagy rezgést okozó munkagépek számára rendszerint szabadon álló, külön épületet kell emelni“. A 440. § és a 439. § nak szigorú rendelkezésével szemben bizonyos feltételek mellett könnyítést enged ; nevezetesen kimondja, hogy az említett gépeket a hatóság kivételesen engedélyezheti : a) olyan helyiségben, amely a szomszédtól egy, vagy több, együttesen legalább 5 m. széles és szabályszerű fallal elzárt helyiséggel van elszigetelve; b) a szomszéddal határos helyiségben az engedélyes kockázatára feltételesen azzal a kikötéssel, hogy ha a zaj és a rezgés átvitelét az alkalmazandó elszigetelés meg nem akadályozná, köteles az engedélyes a munkagépet kártérítés nélkül a saját költségén leszerelni Végül az Építésügyi szabályzat 442. § a akként rendelkezik, hogy ha a nagy zajt, vagy rázkódást okozó motorok és munkagépek stb. a szomszédok érdekeit károsítják, tulajdonosuk köteles akkor is, ha az építés, avagy felszerelés alapjául szolgált tervezetet a hatóság jóváhagyta, a szükséges átalakítást, leszerelést, illetőleg a kárt okozó alkatrész eltávolítását a saját költségén elvégezni. Az iparüzletek engedélyezése körüli kettős, t. i. ipari és építési hatósági jogkör Budapesten teljesen el van különítve, s az Építésügyi szabályzat 414. §-a biztosítja az építési hatóságnak azt a jogot, hogy a telepengedélyhez kötött ipar céljára szolgáló építkezés engedélyezését a telepengedély dacára is megtagadhassa. Az Építésügyi szabályzat 439, 440 és 442. § ainak rendelkezései, melyeket az építési hatóság a szabályzatba való felvételük előtt is az építési engedélyekben állandóan érvényesített, abban találják kellő igazolásukat, hogy mig a gyárak, telepek engedélyezésénél az iparhatóságot főképpen az ipar fejlesztésének érdekei irányítják, addig az építési hatóság törvényszerűen a városépítés és fejlesztés egyetemes érdekeit van hivatva első sorban szemelőtt tartani. A főváros szabályozásának és fejlesztésének tág ügykörében természetszerűen előkelő helyet foglal el az ipar megtelepülésének és fejlődésének felkarolása is, de ez az érdek helyesen csak a többi érdekekkel összhangban találhat kielégítést. Amennyiben az építési és városszabályzó hatóság az ipartörvény idézett intézkedésein túlmenő megfelelő rendelkezéseket nem tenne, illetőleg a múltban is nem érvényesített volna, bizonyos, hogy a gyárak és ipartelepek korlátlan elhelyezkedése legyőzhetlen akadálya lenne a főváros egészséges fejlődésének. Az 1870 : X. t. c. életbelépte óta letelt hosszú időszak tapasztalata bizonyítja, hogy a most is törvényes alapon érvényben levő jogállapot Budapesten az ipar és kereskedelem fejlődését meg nem bénította, hanem ellenkezően, ez a fontos közgazdasági tényező a városfejlesztés kereteiben hatalmasan fellendült. Az Építésügyi szabályzat igen liberális állásponton áll akkor, amikor a nyaraló területek kivételével a fővárosnak többi területén, még a legsűrűbben beépített és lakott városrészekben is módot ad az ipar megtelepülésére. A VII. övezetben egyenesen a gyárak érdekeire való figyelemmel, olyan területet is biztosit, melyen a telekalakítás feltételei a gyárak ide vonzását vannak hivatva előmozditani. Sőt a szabályozó és építési hatóság számtalan esetben egész utcákat hagy fel és töröl ki a városszabályozási tervből a nagyobb ipartelepek minél kedvezőbb létesítése érdekében. Mint tényt kívánjuk kiemelni, hogy a gépek felállításának a kereskedelemügyi miniszter által kifogásolt kikötései a gyakorlati életben éppen a gyárosok s iparosok érdekeit szolgálják, mert intik őket arra, hogy gépeik felállításánál a szomszédok jogos érdekeire is a különbeni jogkövetkezmények elkerülése okából kellő figyelemmel legyenek.
