Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
Épitésügyi szabályzat - lakásépités előmozditása
25 Tény továbbá az is, hogy a gépfelállitási engedélyek szóban levő kikötéseinek és feltételeinek eddigelé még egy esetben sem volt az a folyománya, hogy az üzemet be kellett volna szüntetni. Egyébiránt az ipartörvény 35. §-a telepengedélyhez kötött, nagyobb iparüzletekre vonatkozik, amelyek rendszerint saját telken, a szomszédoktól kellően elhatárolva telepednek meg, mig azok az esetek, amelyekre az Építésügyi szabályzat 440. és 442. §-ai vonatkoznak, nemcsak az ilyen nagyobb telepeknél, hanem inkább lakóházakban és lakóházak között elhelyezett kisebb ipar- telepek és műhelyeknél fordulnak elő, amelyek nagy része nem esik iparhatósági telepengedélyezés alá. A szóbanforgó kikötéseket és feltételeket már azért sem találjuk az Építésügyi szabályzatból kihagyhatóknak, mert ezek mellőzése esetén az iparüzletek minél kisebb telekre törekedve, mindig közelebb jutnának a szomszédsághoz, ennek folytán a közvetlen szomszédságnak nagyobb zajt és kellemetlenséget okoznának, sőt a közigazgatási hatóságokat és a bíróságokat elárasztó vitás kérdések és perek egész sorozatát idéznék fel, — mig a feltételek és kikötések épségben tartásával a gyári és üzleti tényezők továbbra is figyelmeztetve lesznek arra, hogy üzletük állandó megtelepülésére nagyobb és megfelelőbb telket keressenek, ahol üzletük a szomszédok háboritása és károsítása nélkül fejlődhetik. Az Építésügyi szabályzat szóban levó rendelkezéseinek elejtése azzal a következménnyel járhatna, hogy az épitési hatóság az általa megóvandó nyomós szempontok biztosítása végett rátér arra a szigorú rendszerre, hogy a nagy zajjal működő, vagy rezgést előidéző munkagépek számára minden esetben szabadon álló, külön épületet kiván és elejti azokat a könnyítéseket, amelyeket most a szabályzat 440. §-a foglal magában. Ez pedig az iparüzletekre kétségtelenül nagyobb megszorítás lenne, mint a mai rendszer, amely feltételesen és az engedélyes kockázatára ugyan, de még lehetővé teszi a szomszéddal határos helyiségben is a gépek felállítását. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy ha az épitési hatóság egészen is megtagadhatja a gépek felállítására az engedélyt; ennél bizonyára enyhébb és az iparüzemek érdekeit jobban szolgáló eljárás az, amikor az elutasitás helyett kellően indokolt feltételekkel és kikötésekkel lehetővé teszi a gépüzem folytatását a szomszédság mellett is. Aki ilyen viszonyok között űzi iparát, az az épitési hatóság beavatkozása esetén nem panaszkodhatik szerzett jogok sérelméről, mert engedélye feltételekhez és kikötésekhez lévén kötve, a hatósági beavatkozás csak e feltételek és kikötések szükségessé vált érvényesítésének követelését jelentheti. A munkagép leszerelésére és a kárt okozó gépalkatrész eltávolítására vonatkozó rendelkezések fenntartásának éppen az ipar érdekében való szükségessége mellett szól különösen az az indok is, hogy e kikötések mini hatósági fenyegető eszközök segélyével a hatóság könnyebben szoríthatja az illető iparost, vagy gyárost a szomszédokat háborgató, vagy károsító gépberendezés olyan átalakítására, amely a leszerelés, vagy eltávolítás kényszerűségét megszünteti. Ezekben kifejtve álláspontunkat, még 1917-ben kértük a belügyminisztert, mint legfőbb épitési hatóságot, hogy álláspontunkat magáévá tenni és a vitás kérdést, esetleg szóbeli tárgyalások utján, megoldáshoz juttatni méltóztassék, E kérdésben azóta — tudtunkkal — újabb mozzanat nem történt. Könnyítések az építkezés előmozdítására. A megakadt építkezési tevékenység előmozdítására és ezzel a beállott lakásínség enyhítésére az 1921. évi január 1-től, 1925. évi december 31-ig terjedő időben létesülő házak és házrészek építésénél, szemben az „Építésügyi Szabályzat“ rendelkezéseivel, több könnyítést állapítottunk meg és léptettünk életbe. Az idevonatkozó 1093/1921 számú határozatunk a székes főváros „Budapest Jogszabályai“ cimü, állandó kiadványának 1921 évi 1-ső számában, nyomtatásban is megjelent és a közönség rendelkezésére áll. Ezért a könnyítő uj rendelkezéseket itt az alábbiakban csupán nagyjában ismertetjük. Az emberek állandó tartózkodására szolgáló helyiségek legkisebb belső ürmagasságát lényegesebben leszállítottuk; megengedtük, hogy a Ilf.—Vili. övezetekben a minimális ürmagassá- gokkal épülő házak padlásürjei, bizonyos módozatok mellett, lakások céljaira legyenek kihasználhatók, valamint megengedtük a meglevő épületek padlásürjeinek is a felhasználását lakás, iroda, műhely, műterem céljaira, feltéve, hogy a tűzbiztonság követelményei kielégittetnek. Leszállítottuk a lakóhelyiségek méreteit is és megengedtük, hogy az utcai menetben a lakó- helyiség mélysége legalább 4‘50 méter, a helyiség területe pedig lakószobánál legalább 12, cselédszobánál és konyhánál pedig legalább 10 m2 legyen, de a lakásnak egy szobája minden körülmények között legalább 15 m2 területtel épüljön.
