Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)

Szabályozás

Véleményünk szerint, a ceglédi vonal szóban levő pályatestének fönntartását és további kibővítését a vasutforgalmi érdekek sem követelik meg föltétlenül és e vonalrésszel kapcsolatos nagy költséggel járó beruházások valószínűen nem állanak arányban annak a teljesítménynek az értékével, melyet az államvasuti forgalom előnyére, ezen a vonalrészen kifejtenek.

A Pestújhely—Rákosszentmihály községek között fekvő területen épülő nagyszabású „Északi rendező p.-u.“-ral kapcsolatban ugyanis elsőrangú szerephez jut a balparti körvasút vonala, melyet az államvasutak fővonallá képeznek ki, s amely külső körvasuti vonallal a Kőbányán túl elhúzódó ceglédi vonal, a „Kőbánya felső p.-u.“ révén és a „Kőbánya hizlalda“ állomás forduló vágánya révén, már össze van kötve.

Ennek az összeköttetésnek újabb vágányok lefektetésével való teljesebbé tételét maga a Máv. is tervezi.

Ezenkívül a balparti körvasút vonala a ceglédi vonallal a „Rákos“ állomáson és a „Pest-Szent-Lőrincz“ állomáson át tervezett vágányokkal még további összeköttetésbe jut, úgyhogy a Cegléd felé irányuló vasúti forgalomnak a lebonyolításában, a ceglédi vonal „Nyugati p.-u.“—Kőbánya közötti szakaszának a felhagyása, illetőleg ennek a balparti körvasuttal való helyettesítése, véleményünk szerint, nehézséget nem okozna.

A balparti körvasuton már 1914. évben megkezdették a pályatest felemelését, a második vágány lefektetését és az előzetes tárgyalások során megállapított aluljárók építését, nevezetesen:

a VII. kér. Erzsébet királyné-ut irányában 20 m. (1055 öl) széles, a X. kér. Kereszturi- ut irányában 25 m. (1318 öl) széles aluljáró építését, továbbá a VII. kér. Kerepesi-ut irányában levő 24 m. (12'66 öl) nyílású hídnak 34 m.-re (17 93 öl) v#ló kiszélesitését és a X. kér. Méhesutca irányában levő 6 m. (3* 17 öl) széles aluljárónak 10 m.-re (5*27 öl) való kiszélesitését, amely építkezések még folyamatban vannak.

A tárgyalások során a körvasút pályaszintje és a keresztező fő sugárirányú utak végleges magasságai akként állapíttattak meg, hogy valamennyi sugárirányú főútvonal, annak idején aluljáróban legalább is 450 m. nyílt magassággal lesz átvezethető.

Ezek a főútvonalak a már említett 18 90 m. (10 öl) széles Erzsébet királyné utón, a 34-14 m. (18 öl) széles Kerepesi-uton és a 24-65 m. (13 öl) széles Kereszturi-uton kívül még a következők: Csömöri-ut, Egressy-ut, Fogarasi-ut, Füredi-ut, Rákospatak-köiut, Ladányi-ut.

Már reámutattunk arra, hogy a ceglédi vonal szóban levő, a főváros területébe beékelődött pályarészének a felhagyási kérdésében a városszabályozás nem kevésbbé fontos érdekei az államvasuti különleges szempontokkal kellő összhangba hozhatók.

A mindenképpen kívánatos összhang elérhetésénél figyelembe veendőnek tartjuk azt a körülményt, hogy a ceglédi vonal e pályatestének a megszüntetésével az államvasutak olyan jelentős értékek birtokába juthatnak, melyekkel nem csupán a balparti körvasút átépítésének mielőbb való befejezésére, hanem egyéb szükséges beruházásokra is megfelelő költségfedezetet nyerhetnek, úgy, hogy a balparti körvasuti vonalnak fővonallá való kellő kialakítása a ceglédi vonal szóban levő pályatestének a felhagyásával azonnal lehetségessé válnék.

A ceglédi vonal szóban levő pályatestének a felhagyásával ugyanis a Máv. jelentékeny terhektől mentesülne és jelentékeny vagyoni előnyökhöz jutna.

A terhek, amelyektől mentesül, a következők:

1. Megtakarítja a pályatest fölemelésének, kibővítésének és 11 aluljáró építésének a

költségeit.

2. Megtakarítja továbbá a vasúti célra követelt Francia-ut területének pótlására szükséges 36.000 m2 nyi (10.000 □ öl) telekrészeknek és több háznak a kisajátítási költségeit.

A vagyoni előnyök, amelyekhez hozzájuthat, a következők:

1. A felhagyandó ceglédi vonalrész és a „Kőbánya alsó p. u-“ vasúti és egyéb berendezéseit, az eltavolitandó felépítményi és egyéb építőanyagokat másutt célszerűen használhatja föl.

2. A felhagyandó pályatest helyén felszabaduló 318 3Í0 m2 (88.500 négyszögölnyi) területek, melyek a Hungária-körut közvetlen közelében, azzal majdnem párhuzamosan 100-5C0m. távolságban húzódnak el, megfelelő szabályozás után, lakóház telepek céljára, különösen alkalmas, nagyon becses építési telkek alakjában lennének értékesíthetők.

Mivel tehát az előadottak szerint a vasúti pályatest forgalma más pályatestre célszerűen átterelhető, — a pályatest megszüntetésével az államvasutak nagy kiadásoktól mentesülnek, sőt a nyerendő vasúti és‘ egyéb épitőanyagok felhasználásával, valamint a nagy kiterjedésű építési telkek ériékével az államvasutak jelentékeny javakhoz juthatnak: kétségtelen, hogy e pályatest megszüntetésével az államvasutakfa nézve is csak kedvező helyzet keletkezhetik.

Az előadottakban kifejtve álláspontunkat, előterjesztést tettünk a kormányhoz, kérve, hogy ezt a városrendezési, közlekedési és pénzügyi szempontból egyaránt nagy horderejű kérdést vegye tárgya’as alá és álláspontjáról minket tájékoztasson.