Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
Szabályozás
— 19 A Szabadkai ut meghosszabbítása a dunai rakpartig. A m. kir. államvasutaknak rendkívül élénk forgalmú Budapest-Zimonyi vágánya a soroksári Dunaág mentén kiépítésre váró rakodóparthoz viszonyítva elég kedvezőtlenül van megépítve, amennyiben a dunai rakpart a tőle keletre fekvő gyárvidék irányából a vasúttal való utszint- kereszteződés elkerülésével egyáltalán nem, vagy csak igen költséges aluljárók segélyével lesz megközelíthető. Ez az állapot a rakpartnak és a vele szomszédos gyári vidéknek iparvágányokkal való összekapcsolását szinte lehetetlenné teszi, ami jogos aggodalmat támaszthat a dunai rakpart kellő kihasználása szempontjából. A közgazdasági szempontból rendkívül fontos forgalmi kérdés aránylag legjobb megoldásának az mutatkozott, hogy a 14 öl (26*55 m.) széles Szabadkai ut hosszabbittassék meg a dunai rakpartig, s az iparvágányok, a gyárvidéknek a rakparttal való szerves kapcsolatbahozására, ezen az útvonalon vezettessenek. A Szabadkai-utnak a magassága ugyanis a Soroksári-ut torkolatánál mintegy -j- 19 m., a zimonyi vasút szintje pedig a Szabadkai-ut meghosszabbításában mintegy -j- 10 50 m., ügy, hogy ebben az irányban a zimonyi vasút áthidalása nem ütközik nagyobb nehézségbe. Midezek alapján elfogadtuk és megállapítottuk az általános szabályozási tervnek olyan értelemben javasolt módosítását, illetőleg kiegészítését, hogy a Szabadkai-ut folytatásban egy 20 öl (3793 m.) széles út létesitiessék. A kereskedelmi kikötőhöz létesítendő főút. A Soroksári Dunaág mellett épülő fővárosi kereskedelmi kikötőhöz megfelelő főút létesítéséről kell gondoskodni. Az idevonatkozóan kidolgozott szabályozási terv szerint a főút a Soroksári-utból ágazik ki, s e célból a Soroksári-utat a MÁV. összekötő vasút brucki vonala és a vámházi szárnyvonal közötti szakaszban térszerü kiképzéssel, 70 méterre (36 91 öl) kikeli szélesíteni. E főút közvetlenül a 9580/6 hrsz. telekhez simulva, a 9580/7 hrsz. telek területén 30 méter (15 82 öl) szélességben vezet a Csepel-rakpartig, ahonnan egyrészt a Csepel-sziget felé, másrészt pedig a Csepel rakparton épülő fővárosi kikötő felé ágazik el. Az útvonal a MÁV. összekötő vámházi szárnyvonalát aluljáróban keresztezi. Az út céljára a 9580/7 hrsz. telket ki kell sajátitani, sőt a székesfőváros szükségesnek jelzi, hogy ezen kívül, exponált fekvésénél fogva, a 9580 8—3 hrsz. ingatlan is szereztessék meg és csatoltas- sék a kikötő területéhez, mivel az a főút kiépítésével kapcsolatos berendezésekkel, amilyenek pl. a vasúti elágazások, igénybe lesz veendő. A tervet megbírálva, azt, figyelemmel a kikötőépitő kormánybiztosság véleményére is, elfogadtuk és megállapítottuk. A Gyáli-út folytatásában Péteri községig létesítendő főútvonal szabályozási terve, A kispesti állami munkástelep épitékezéseinek megindítása alkalmával felmerült annak a szüksége, hogy a telep és környékének szabályozási kérdése mielőbb tárgyalás alá vétessék, különösen abból a szempontból is, hogy a munkástelep, illetőleg Kispest és Erzsébetfalva községek a főváros szabályozási tervébe idejekorán beillesztessenek, figyelemmel arra, hogy a szomszédos községeknek a székesfővároshoz való csatolása csak idő kérdése lehet. Az akkori pénzügyminiszter ur különösen is felhívta figyelmünket arra, hogy a IX. kér. Gyáli-ut folytatásában, az állami munkástelep mentén haladó Nagykörösi-uton a fővárosi szemét- vasút vágányai egy nagy töltésen fekszenek, ami ott a közlekedést rendkívüli mértékben akadályozza, hátráltatja Kispest és Erzsébetfalva fejlődését, nehezíti e községek egymásközt való forgalmát. Kívánta tehát a szemétszállító iparvasutnak a megfelelő szintre való lesülyesztését, egyszersmind pedig annak az óhajának adott kifejezést, hogy az iparvasut átépítésével kapcsolatosan meg kellene állapítani a Nagykörösi-ut kiképzésének műszaki részleteit. Ilyen előzmények után, figyelemmel az 1870. X. t. c. 15. §-ával részünkre biztosított hatáskörre, a szabályozási kérdés tárgyalására az érdekelt összes hatósági tényezők bevonásával vegyes bizottságot alakítottunk. Majd a tárgyalás során felmerült kívánságokhoz képest kidolgoztattuk a szabályozási tervet. E tervnek súlypontja arra a főútvonalra esik, mely a Gyáli ut folytatásában haladó Nagykörösi-ut igénybevételével a kispesti állami munkástelep mentén és azontúl egészen Péteri községig, illetőleg a Budapest-Lajosmizsei vasút ottani megálló helyéig, van felvéve. Az útvonal a kispesti állami munkástelep mentén haladó részében 36 m. (18 98 öl) szélességgel szerepel. A telep határától a kispesti Hunyadi-utcáig az ut 31 m. (16 35 öl) innen
