Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
Szabályozás
8 3. Célszerűnek mutatkozik annak tanulmányozása, hogy a vidék lakónegyedeiben az utcahálózat egyhangúságának csökkentése érdekében még néhány kisebb square beiktatásáról tör- ténjék gondoskodás. 4. A fővárosi középitési bizottság a terv tárgyalása során utalt annak a szükségére, hogy a tervben gondoskodni kellene a nagyvasut teherforgalmának a viziuttal, nevezetesen a téli kikötővel való kapcsolatáról, a gyárövezet vasúti kiszolgálásáról, még pedig lehetően az utszinti keresztezések elkerülésével. A nagyvasuk forgalomnak a viziuttal való szerves kapcsolatba hozatalára a magunk részéről is nagy súlyt helyezünk: ezért a középitési bizottság fenti javaslatát a legmelegebben fogadtuk és ajánltuk a székesfővárosnak beható tanulmányozásra; sőt az Európában általában elfogadott álláspont alapján hangsúlyoztuk, hogy vasúti vonalaknak utszintben való kereszteződését közbiztonsági szempontból a leghatározottabban ellenezzük. Ott, ahol közutaknak vasúti pályatesteken való átvezetése válik szükségessé, ez csak aluljáró vagy felüljáróval oldassék meg. 5. A középitési bizottságnak azt a további óhaját, mely a Fehérvári-ut és Horthy Miklós ut sarkán színház céljára kijelölt terület mögött beépítésre szánt háromszögalaku telektömbnek park céljára való megvételére, valamint a Ménesi-ut mentén fekvő Batthyány-féle kertnek nyilvános kert céljára való megszerzésére vonatkozik, szintén pártoltuk. A fővárosnak a Kelenföld említett részére vonatkozó szabályozási tervével kapcsolatban, már a kérdés szerves összefüggésénél fogva, ki kellett terjeszkednünk annak a külső vidéknek a szabályozására is, amely csatlakozik Albertfalva és Budafok községekhez, sőt szem előtt tartva azt a fontos közérdeket, mely a székesfőváros szóban levő külső részének és a csatlakozó Albertfalva s Budafok községeknek egységes szabályozási terv alapján való rendszeres fejlődéséhez fűződik, elhatároztuk, hogy e városrendezői kérdést az 1870. X. t. c. 15. §.-a alapján oldjuk meg. Amennyiben ugyanis azok a munkálatok, melyeknek tervezése és vezetése tanácsunkat illeti, oly területekre is kiterjednének, amelyek a főváros hatósága alatt nem állanak, — e területeket az idézett törvényszakasz, az érintett szabályozási munkák szempontjából, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hatósága alá rendeli. A fővárossal szomszédos községekre vonatkozó e hatósági jogkörünk gyakorlati alkalmazását különösen időszerűvé tette az a körülmény, hogy a Telekértékesitő rt. a szóban levő két községben fekvő mintegy 700.000 □ ölnyi (2,517.656'12 □ m) ingatlanain ipartelepek létesítését vette tervbe, a terület megfelelő parcellázásával. Mérnöki osztályunk elkészítvén tehát a szabályozási tervei, azt az érdekelt összes ténye zők bevonásával alakított vegyes bizottsági értekezlet tárgyalása alá bocsátottuk. A szabályozás súlypontja a határutat alkotó Kondorosi-ut kifejlesztésére esik, amely útvonalon nemcsak a közúti villamos vasút, hanem idővel előreláthatóan a kelenföldi pályaudvarból kiágazó iparvasut is fog elhelyeztetni, az itt alakulandó gyárváros, valamint különösen a Cse- pelszigeten tervezett kereskedelmi kikötő érdekeinek kiszolgálására, a mely kikötő a Kelenfölddel minden valószínűség szerint éppen a Kondorosi-ut irányában, illetőleg a folytatásában építendő Dunahid révén nyer összeköttetést. Ennél az útnál továbbá figyelembe veendő az is, hogy az Őrmező dűlőből jövő nagy viziároknak a Kondorosi-ut és a Duna közti szakasza magába a Kondorosi-ut területébe lesz áthe- lyezedő. Mindezekre való figyelemmel a mérnöki osztály a Kondorosi utat 45 méter szélességben tervezte meg és egyszersmind ugyanebben a szélességben meghosszabbította a Somogyi-utat az Andor-utcával való találkozásáig, mig a Duna part előtt ezt az utat, különös tekintettel a létesítendő csepelszigeti hidra — 2Ö0 méter (105 46 öl) széles térré bővíti. A Kondorosi ut kiszélesítésére szükséges terület a 200 m. (105'46 öl) széles tértől a Tétényi-utig túlnyomó részben fővárosi terű 'étből, innen a Csorba-utig túlnyomó részben Albertfalva határából, mig a végső szakasznál egészen Budafok község területéből vétetik el. A 200 méter (105 46 öl) széles fér úgy van megtervezve, hogy a szükséges terület egyenlő szélességben vétessék a főváros és Albertfalva község területéből. Az említett vízlevezető árok a Kondorosi-ut és a déli vasút közti szakaszában érintetlenül marad, de a terv szerint ennek az árokszakasznak mindkét oldalán a közlekedés biztosítására 10 — 10 méter (5 27 öl) széles ut létesül Az árok számára szintén 10 méter (5'27 öl) szélesség van felvéve. A Kondorosi-utba áthelyezendő árokszakasz egyelőre mint nyitott árok van kilátásba véve, idővel azonban a szükséghez képest ez az árok beboltozandó és az ekként felszabaduló terület a közlekedés számára lesz felhasználandó. A főváros határában 12 öl (2276 m.) szélességgel megállapított Tétényi-ut a szomszédos községek telkein 20 m. (10'55 öl) szélességben nyer folytatást.
