Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - VII. Csatornázás

88 —

írja elő, hogy első sorban oldassák meg az egész jobbparti városrészre kiterjedő általános csatornahálózat és annak keretében jussanak egyes városrészek csatorna- hálózatai kivitelre; hanem e helyett egyes városrészek csatornahálózatát kellett megtervezni és kiépíteni avval a feltevéssel, hogy azok bekapcsolhatók legyenek egy a Duna jobb partján a város alsó pontjáig végig vezetendő főgyűjtőbe. Ilyen feltevésben épült ki az óbudai főgyűjtő és ez a feltevés szolgált alapul a rendezés alá kerülő Tabán és a nagy mértékben fejlődő Kelenföld csatornahálózatának tervezésénél is. Ugyanezen oknál fogva el kellett halasztani a főgyűjtőkkel már ellátott balparti városrészek mellékgyüjtőhálózatának szerves kiegészítését és hozzá kellett fogni a Hungária-uton kívül eső területek főgyüjtőhálózatának tervezéséhez.

Ezekkel a munkálatokkal párhuzamosan készült a balparti városrészek meglevő főgyűjtő csatornája kitorkolásának áthelyezési terve is, amelyet a soroksári Dunaág rendezése tett sürgősen szükségessé.

Az óbudai főgyűjtő tervét már ismertettük előző jelentéseinkben, a balparti városrészekben tervezett nagy munkálatok részben még csak tervezés, részben tárgyalás anyagát alkotják: igy ezúttal a Tabán és Kelenföld csatornahálózatának és ez utóbbival kapcsolatban a Kelenföldhöz csatlakozó hegyvidék vizleveze- tési tervének ismertetésére szorítkozunk.

Az I. kér. Tabán rendezésével kapcsolatban az Ördög-árok egy szakaszának átépítése és a rendezés folytán keletkező útvonalak csatornázása vált szükségessé.

A Tabán rendezésével megszűnő Arok-utczából az Ördög-ároknak a Kürt- utcza és Döbrentei-tér közé eső szakasza 472 m. hosszban áthelyezendő. Az átépítendő szakasz keresztszelvényeinek megállapításánál vizsgálat tárgya volt: vájjon a régi szelvény méretei megfelelőek-e. Erre nézve tájékozásul szolgálnak a következő adatok.

Az Ördög-árok 5769 ha kiterjedésű vízgyűjtő területéből 4784 ha nagyrészt erdős, 440 ha részben erdős, 326 ha nyaraló övezet és 219 ha belterület. A 19 km. hosszú vízgyűjtő területen 2 m. lefolyási középsebességet tételezve fel, kereken 27, óra szükséges ahhoz, hogy a lefolyásra kerülő víztömegek az alsó szakaszt megterheljék. Budapesten és környékén a 12 évre kiterjedő feljegyzések szerint, ilyen 272 órás csapadék intenzitása hectáronkint 28 másodperczliíerre tehető, ami megfelel óránkint 10 mm. magasságú csapadék mennyiségének. Ha ebből a nagyrészt erdős területen 40%-ot, vagyis hectáronkint 12 másodperczlitert, a részben erdős területen és a nyaraló övezetben hectáronkint 60(,/o'°b vagyis hectáronkint 17 másodperczlitert és végül a belterületen 90%-ot, vagyis hectáronkint 25 másodperczlitert számítunk lefolyásra kerülő csapadékvíz mennyiségkint, akkor az Ördög-árok alsó szakaszának maximális megterhelése 75,905 másodperczlitert fog kitenni.

Ezzel a feltevésen alapuló számítási adattal szemben az Ördög-árok völgyében két katasztrofális felhőszakadás lefolyó vízmennyiségéről vannak eléggé megbízható adataink. Az 1875. junius 26-iki felhőszakadás a völgynek mintegy 2700 ha területére terjedt ki és az egy órai megszakítással 3 óráig tartó eső 106 mm. magas csapadékot eredményezett. Ebből az alsó szakaszon lefolyásra kerülő víztömeg maximális értéke másodperczenkint 90 nr’ tett ki. Az 1910. május hó 15-én Nagykovácsi község határában észlelt második katasztrofális jellegű felhőszakadásról közelebbi adatok hiányzanak ugyan, a lefolyásra kerülő víztömeg maximuma azonban a városmajori szakaszon másodperczenkint 25'82 m3-ben meglehetős pontossággal megállapítható volt.