Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - VII. Csatornázás
— 89 Az átépítendő Ördögárok szakasz másodperczenkinti maximalis vízszállító képessége 196 m3 tesz ki, tehát jóval felette van úgy a számított, mint a gyakorlatban eddig megfigyelt legnagyobb értékeknek. Ezt a méretet tehát nem kell növelni, de redukálásának is ellene szól az a körülmény, hogy a Duna magas vízállásánál a viz visszaduzzad és a szakasz vizszin esését, illetve szállítóképességét csökkenti. A régivel közel azonos szállítóképességű szelvénynél a szennyvizek kedvezőbb levezetése czéljából a fenékalakja az eddigi körives alak helyett közép felé lejtősen behajló sík felületként terveztetett. Az építendő uj szakasz hossza 472 m., szelvénye 4'7X4'7 m., esése 11 '90/00» anyaga beton, még pedig a boltozaté vasbeton, az oldalfalaké és a fenéké portland és román czement hozzáadásával készült beton. A fenék czementtel kiöntött trachit járdakőburkolattal lesz ellátva. Ugyanilyen burkolattal lesz ellátandó a megmaradó Ördögárok Kürt-utcza és Mikó-utcza közötti szakasza is, minthogy annak téglából készült fenékburkolatán nagymértékű rongálások észlelhetők. A Tabán rendezésével kapcsolatban a rendezés alá kerülő mintegy 30 ha területet csaknem teljesen uj csatornahálózattal is el kell látni és részben át kell építeni a rendezés alá kerülő területen kívül fekvő annak a mintegy 31 ha terjedelmű területnek csatornahálózatát is, amely terület víztelenítése csupán a Tabánon át történhetik czélszerüen. A csatornahálózat tervezésénél a következő körülmények szolgáltak mérlegelés tárgyául. A Gellért-, Nap- és Várhegy, valamint a Duna által határolt 61 ha terület mintegy 6 ha terjedelmű mérsékelt esésű, mély fekvésű és mintegy 55 ha terjedelmű nagy esésekkel biró magas fekvésű területbői áll. Előbbi -f- 7'0 és -f- 15*0, utóbbi -j- 15*0 és + 120'0 méter Dunasempont feletti magasságok között fekszik. Beépítés szempontjából a terület szintén két részre osztható, u. m. a mintegy 12 ha terjedelmű zártsorú beépítésű (I. és II. ep. övezet) és a mintegy 49 ha terjedelmű nyaralószerü beépítésű területre. A csatornahálózatban lefolyó szennyvizek mennyiségének megállapítása czéljából a lakosság száma hectáronként a zárt sorú beépítésnél 500-ra, a nyaralószerü beépítésnél pedig 250-re lett felvéve. A csatornahálózatban levezetésre kerülő csapadékvizek számításánál a Rákos- palotai ombrograf állomás 1902—1913 évi, a meterológiai intézet 1912—1913 évi, a központi városháza 1913. évi és a központi csatornázási szivattyútelep 1913. évi feljegyzései szolgáltak alapul. 8—8 évben egyszer előforduló kivételes intenzitású záporok a számításnál nem vétettek figyelembe. A Tabán kedvező esisi viszonyai és meglehetősen czentrikus alakjánál fogva 1000 méter maximális távolság és 1—3 méter sebesség mellett a terület felső határai mentén leeső csapadékvíz is 10 perez alatt a terület alsó végpontjára jut és igy a számításnál 10 perez időtartamú zápor minden késletelés nélkül veendő számításba. A fentebb említett feljegyzésekből szerkesztett grafikon szerint a 10 perczig tartó záporeső intenzitásának felső értéke 140 másodpercz liter. Ez a csapadékmennyiség redukáltatok zártsorú építkezésnél 85%_ra> nyaraló szerű építkezésnél 40%-ra úgy, hogy az előbbi területen hectáronkint 120 másodperczliter, utóbbin 60 másodperczliter vétetett számításra. E mellett a szennyvizek aránylag csekély mennyiségük miatt elhanyagoltattak. Az úsztató rendszerű csatornahálózat a magas és mély területek számára egymástól függetlenül terveztetett. A magas terület gyűjtője és mellékgyűjtője a terület két völgyhajlásában nyert elhelyezést és a csapadék és szennyvizeket az 12
