Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - III. Épitésügyi szabályzat
— 46 A hivatali fokozatok megállapítása azt az általános czélt szolgálja, hogy az alsóbb hatóság téves vagy sérelmes határozatát a felsőbb hatóság helyesbítse. Ennek az általános elvnek érvényesülnie kell az építkezési ügyek terén is. Konkrét törvényes indoka pedig a fentebbi elhatározásnak az volt, hogy a közigazgatási jogorvoslati rendszert az Í90Í: XX. törvéngczikk is imperative állapítja meg, attól tehát egy alsóbbrendű jogszabály keretein belül eltérni még akkor sem lehetne, ha különös elvi vagy gyakorlati okok tennék kívánatossá azt, hogy az építési ügyekben a rendes jogorvoslati szabályok ne érvényesüljenek. Kétségtelen, hogy a fővárosi Közmunkák Tanácsa közigazgatási hatóság, eljárásában tehát ezt ugyanazok a tételes szabályok korlátozzák, amelyek más köz- igazgatási hatóságokra állanak. Kétségtelen továbbá az is, hogy az építési engedélyek megadása — bármennyi magánjogi elem szűrődik is bele — nemcsak azéit közigazgatási ügy, mert ennek intézését tételes jogszabály közigazgatási hatóság hatáskörébe utalja, hanem azért is, mert a hatóságnak ez a működése úgy czélja, mint bennrejlő jellegzetes tulajdonságai révén azonos más, határozottan közigazgatási jellegiieknek elismert cselekvésekkel, például az ipari telepengedélyezésekkel. Ha tehát a törvényhozás a közigazgatási ügyekben hozott véghatározatokkal szemben általában véve megállapította a jogorvoslatok útját, sőt egyes — taxatíve felsorolt - ügyekre nézve kivételt tett még a felebbezést korlátozó általános rendelkezések alól is, lehetetlen volna olyan következtetésre jutni, hogy ezekkel a rendelkezésekkel szemben egyes föl sem említett ügyekben egyáltalában ki lehetne zárni a felebbvitelt. Eltekintve azonban attól, hogy az építési ügyekben a felebbviteli jog a törvény parancsoló rendelkezésével szemben nem is volna kizárható vagy korlátozható, — gyakorlati és jogpolitikai okok is a felebbvitel megengedése mellett Szólnak. Bármennyire számol is a szabályzat a szomszédok jogos érdekeivel és bármennyire fel kell is tenni azt, hogy a hatóság az engedélyezések alkalmával úgy a közérdeket, mint a szomszédok jogos érdekeit szem előtt fogja tartani: még sincs kizárva az, hogy egyes tévedések, elnézések elő ne forduljanak, amelyeket csak a szomszédok jogorvoslata következtében az eljárásba bevont felebbviteli fok javíthat ki. ' .. , Ha döntőnek tekintenénk azt az érvet, hogy a hatóságok körültekintő es minden jog- és érdeksérelmet lehetőleg megelőző működése az építés engedélyezési ügyekben fölöslegessé teszi a jogorvoslati ut megnyitását, akkor több-kevesebb jogosultsággal a közigazgatásnak egész területéről száműzni kellene a jogorvoslatokat. A vízjogi engedélyezési és ipartelepengedélyezési ügyekben eljáró hatóságok pl. ugyanolyan bizalmat érdemelnek, mint az építési ügyek hatóságai; ez a bizalom azonban mégsem tartotta vissza a törvényhozást attól, hogy ezekben az ügyekben a legtágabb értelemben vett érdekeltek jogkörét még a rendes felebb- viteíi ut igénybe vehetőségén túlmenő fegyverekkel is megvédje. A törvényhozás előtt nem volt ismeretlen az, hogy a felebbvitel igénybevétele, sőt az ügyek végleges elintézhetőségét illetőleg már a felebbviteli határidő nyitva- tartása magában véve is, bizonyos hátrányokkal jár. Ezek a hátrányok azonban semmi esetre sem kisebbek annál a veszélynél, amelyet a törvényes jogvédelemnek bizonyos ügyekben való teljes kizárása, illetőleg az érdekelteknek ettől való megfosztása magában rejtene, mert a felebbvitel kizárása az érdekeltekre is háríthatna helyre nem hozható károkat vagy hátrányokat. Az a körülmény pedig, hogy a szerzett magánjogok bírói oltalom alatt állanak, csakis azzal a következménnyel járhat, hogy a közigazgatási jogerő elvének
