Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - II. Szabályozás

29

lebonyolítására, mert ebben az esetben a jelenlegi aluljáróhoz tervezett levezető ut is elmaradna, illetőleg az egész tér a Külső Jászberényi-ut 2%-kal kelet felé emelkedő nívójára töltetnék fel.

A Belső Jászberényi-utnak a Külső Jászberényi-uttal való csatlakozását a terv akként oldotta meg, hogy a Külső Jászberényi-utnak az Első Magyar részvényserfőzde r. t. 8393. hrsz. telke mellett levő törésétől számított belső szakasza 2%-os eséssel sülyesztetnék az uj aluljáró irányában, mig a régi aluljárónak fen- tartása esetére ahhoz egy külön 30/0-os esésű, 20 méter széles lejáró vezetne, kapcsolatba hozva a Kolozsvári-utcza irányában tervezett ugyanilyen szélességű, 0’4°/0 esésű lejáróval. így a jelenlegi Fehér-uti aluljáró főleg a Fehér-ut és a Külső Jászberényi-ut kapcsolatában forgalmi szempontból továbbra is fontos szerepet játszanék, amiért az uj aluljáró megépítése esetén is annak fenntartását javasolja a székesfővárosi tanácsi III. ügyosztály. A lesülyesztés folytán a környező vidék csatlakozó utczáinak nívóit is tulajdonképpen változtatni kellene, ami a Mádi-utczára vonatkozólag meg is történt. Miután azonban a Maláta-utczai 8423/b. 8422. és 8421. hrsz. telkeken már jobb és értékesebb épületek állanak, a melyek fentartása mellett a Maláta-utcza lesülyesztése el nem képzelhető, ezért, de még a lesülyesz- tett tér menti telkek jelenlegi nívójának fentartása érdekében is, másrészt, hogy a sziklatalajban végzendő földmunka költségei elkerültessenek, a Maláta-utczához csatlakozóan a térre kialakítandó telkek magasabban fekvő nívójának megfelelően egy 10 m. széles, párhuzamos, magasabb fekvésű utcza létesítését hozta javaslatba a székesfővárosi tanács, mely a Sörgyár-utczánál simul az aluljárók között tervezett tér nivójához. A gyalog közlekedés számára pedig megfelelő lépcsős lejárók vannak tervezve. Bevonta a terv a szabályozás keretébe egyszersmind a Belső Jászberényi-ut, Harmat-utcza és Sörgyár-utcza közé eső egész területet is s a meglevő utczákon kívül 4 uj, 10 m. széles keresztutczát 5—5 m-es előkerttel és egy 35 m. széles kis teret ugyancsak 5—5 m. előkerttel vett fel.

Az ezekben ismertetett szabályozási terv végrehajtásának költségeit — ide nem számítva a 35 m. széles uj aluljáró megépítésével felmerülő költségeket —- a tanácsi III. ügyosztály mintegy 1 millió 550.000 koronára teszi.

A tervet műszaki bizottságunk letárgyalta és elfogadásra ajánlotta.

Mielőtt azonban e terv felett érdemlegesen határoztunk volna, azt vasúti vonatkozásánál fogva áttettük a m. kir. államvasutak igazgatóságához, esetleges észrevételeinek és kívánságainak közlése végett.

Az államvasutak igazgatósága válasziratában utalt arra, hogy a terv szerint ,a kőbányai felső pályaudvar csak költséges feljárók megépítése révén lesz megközelíthető. A tervezett uj, 35 m. széles aluljáró megépítése nem okoz különösebb nehézséget, de ennek elkészülte után a mostani Fehér-uti aluljárónak a fentartása nem kívánatos, mert ez megrontja az államvasuti fővonal irányviszonyait s a teherpályaudvarhoz vezető kocsiutat tetemesen meghosszabbítja. A budapest—hatvani vonalon ugyanis lehetőleg kerülni kell a 700 m.-nél kisebb sugaru kanyarulatokat, hogy az e vonalon megengedett 90 km.-es menetsebességet a gyorsvonatok ki is használhassák. Már pedig, ha a tervezett uj aluljáró mellett a régi Fehér-uti aluljáró is megmarad, ebben az esetben az államvasutak kénytelenek lennének az állomás átfutó vágányaiban is több 500 m. sugaru ivet alkalmazni.

Az uj, 35 m. nyílású aluljárót, arra való tekintettel, hogy a kavicságyazás itt is feltétlenül létesítendő, a rendelkezésre álló 645 m. magasságkülönbség mellett csak 10 m. szabad nyílást meg nem haladó szerkezet-tagozásokkal tudná az államvasut megépíteni.