Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - II. Szabályozás
21 E kérdésnek megoldására a gróf Károlyi-palota telektömbjének tervbe vett szabályozása és parczellázása ^alkalmával a székesfőváros olyan megállapodást hozott létre, amely szerint a Kaplony-utcza 12 méter szélességben hosszabbittatnék meg s e meghosszabbítás költségeinek egy részét Károlyi Mihály gróf vállalta volna. Minthogy azonban a gróf Károlyi-féle parczellázás visszafejlődött, a Kaplony- utcza meghosszabitása sem volt az említett alapon megoldható, illetőleg biztosítható. Az uj tárgyalások tehát az utcza meghosszabbításával érintett telkek tulajdonosával vétettek fel és hozzájárulásunkkal olyan megegyezés jött létre, amely szerint a Kaplony-utcza a Muzeum-körutig a Gomperz-féle telkeken 10 m. szélességben hosszabbittatik meg és telektulajdonos erre a czélre telkeiből 4 méter széles területet ingyen enged át. Az utcza további, 6 méter széles területének kártalanítását a székesfővárossal közössen viseljük. A gróf Károlyi-féle parczellázás tárgyalása során hozzájárultunk ahhoz is, hogy az Egyetem-utcza a Kaplony-utczától a Reáltanoda-utczáig a nyugati oldalról mérve 11 ölre, a gróf Károlyi-utcza pedig a Magyar-utczától a Muzeum-körutig terjedő szakaszában 6 ölre szélesittessék ki. A szabályozási tervnek ezt a módosítását időközben, függetlenül a Károlyiféle ingatlan sorsától, a székesfővárossal egyetértésben végleg megállapítottuk. Itt említjük meg, hogy a Magyar-utcza szabályozási vonalát, a Kecskeméti- és Kaplony-utcza közti szakaszban, kiigazítottuk akként, hogy az utcza minden telek mentén elérje a 9 m. szélességet, s ennek révén az itteni telkek mindegyike 17 m. magas házzal legyen beépíthető. Az uj építésügyi szabályzat ugyanis az I. övezetben 17 m. magas ház építését csak olyan utczában engedi meg, amely legalább 9 m. széles. Másfél évtizede annak, hogy néhai Morzsányi Károly dr. volt székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag és tanácsunknak is hosszú időn át volt tagja, több ei zsébetvárosi polgártársával együtt indítványt adott be a székesfőváros közgyűlése elé, az úgynevezett „Erzsébet-sugárut“ létesítése iránt. Az indítványozók beadványukban kifejtették, hogy Budapest VII-ik kerületének az a belső része, mely a Király- és a Dob-utczák közt terül el, fejlődésében a székesfőváros többi részeitől úgy a közegészség, mint a közforgalom és az esztétika hátrányára messze elmaradt; kérték tehát, hogy e városrészen át, a Dob- utczának egészben, vagy csak részben való felhasználásával az Andrássy-uthoz hasonló sugár-ut nyittassák. Noha e városszabályozási eszme még régebbi keletű, mégis hivatalos tárgyalása e konkrét indítvány folytán indult meg. Azóta a kérdés megoldására nézve, részint magánosoktól, részint hivatalos személyektől különféle tervek jutottak a hatóság elé, végleges megállapodás azonban mindezideig sem jöhetett létre, még pedig nemcsak a kérdésnek városrendezési szempontból való nagy hordereje és az uj városháza elhelyezésével történt kapcsolatba hozatala miatt, hanem különösen ama felette nagy anyagi áldozatok miatt, melyeket a művelet végrehajtása megkövetel. Kétségtelen ugyanis, hogy a tervezett főközlekedési ér nemcsak a székes- főváros fejlesztése, szépítése és közforgalmi 'igényeinek kielégítése szempontjából bir kiváló jelentőséggel, hanem az általa érintett városrész ingatlan-tulajdonosainak Az Erzsébetvároson keresztül nyitandó Fö-út.
