Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - II. Szabályozás
Az építésügyi szabályzat általános revíziója során azonban a szóban levő területet nagyobb részben az uj IV. övezetbe osztottuk be, ahol az osztási minimum 600 □ öl, kisebb részben pedig a VIII. övezetbe, melyben a parczellák alakítása területminimumhoz kötve nincsen, tehát az utóbbi övezetben kisterületü telkek is alakíthatók, az építkezésre egyébként alkalmas méretekkel. Az övezeti beosztásnak ez a megváltoztatása és az osztási minimumnak lényeges leszállítása szükségessé tette a szabályozási terv módosításával sűrűbb úthálózat beigtatását. Műszaki osztályunk, — miután a vidék lejtméretezésével elkészült, — kidolgozta a szabályozás módosítására vonatkozó tervet. E terv szerint a Pusztaszeri-ut és a Mész-utcza folytatásában haladó 13 öl széles Fő-ut találkozásából egy 12 m. széles szerpentin-ut indul ki és a domb tetején, részben az ottani dűlő ut nyomán haladva, a domb másik lejtőjén a Zöld- máli-utba torkol. A Vérhalom-aülői területen levő, közel 180 folyó öl hosszú, keskeny telkeket a terv keresztutakkal metszi, hogy ezek révén a parczellák feloszthatok legyenek. A keresztutak szélessége 8 — 12 m. között váltakozik. Az úthálózatot a műszaki osztály általában a helyiviszonyokhoz képest megfelelő lejtéssel képezte ki; a főbb útvonalakon a legnagyobb emelkedés nem lépi túl a 10%-ot. A domb tetején elterülő fővárosi köves parlagot a terv továbbra is köz- czélra, esetleg parknak tartja fenn, mig az eredetileg szintén közczélra kiszemelt és magántulajdonban levő területnek feloldását javasolja a műszaki osztály.. A tervet részünkről helyesnek találtuk és további tárgyalás, illetőleg netáni észrevételeinek közlése végett áttettük a székes fővároshoz. ASzervita-tér szabályozása. A IV. kér. Szervita-tér szabályozása eredetileg úgy volt megállapítva, hogy a gróf Teleki-féle 524 hr. számú ingatlan majdnem egészen a tér bővítésére szolgált volna. Hogy ennek az igen értékes ingatlannak egészben való kisajátítása elkerülhető legyen, a székes fővárosi tanács a tér szabályozására uj javaslatot terjesztett elénk, mely szerint a tér háromszögű kiképzése mellett a Teleki-féle ingatlan megcsonkítva ugyan, de mégis mindig 135 □ öl területtel építési telek gyanánt megmaradhatna, a Hajd-utcza pedig 15 m.-re, mig a Sütő-utcza 18 méterre kiszé- lesittetnék. A szabályozásnak e módosításához annak idején hozzájárultunk; — újabb tárgyalások vannak azonban folyamatban, melyeknek eredményéhez képest a szabályozási terv esetleg változhatik. A Kaplony-, Magyar-, Egyetem- és Gróf Károlyi- utczák szabályozása. A IV. kér. Muzeum-körut és Magyar-utcza között fekvő, Gomperz-féle telkek uj beépítésének napirendre kerülése aktuálissá tette a közforgalmi szempontból jelentőséggel biró annak a szabályozási kérdésnek a megoldását, hogy a Kaplony-utcza, mely a Magyar-utczába torkol, hosszabbittassék meg a Muzeum- körutig.
