Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - II. Szabályozás
16 A vegyesbizottság az eléje utalt kérdésekkel több ülésen, behatóan foglalkozott s a következő megállapodásokra jutott. A Szent Margitsziget északi csúcsára vonatkozólag elfogadta azt a tervet, mely szerint a partvonalalak a hídtengelyre csaknem szimetrikusan helyeztetnek el. A budai oldalon a Duna szabályozási vonalát a Cserepes- és Tél-utczák között módosítani kell azért, mert az óbudai Dunaág e szakaszában a rakpartnak a jelenlegi szabályozási vonal szerint való kiképzése esetén, az uj hídfő alatt görbület keletkeznék, mely az óbudai hajógyárba a behajózást megnehezítené, másrészt, mert az eredeti szabályozási vonal a hajógyári hid parti pillérét is kedvezőtlenül érintené. Erre való tekintetből a műszaki osztály a budai rakpart szabályozási vonalát hátrább tolva, a lehetőség szerint enyhe görbülettel képezi ki. Ezt a megoldást a vegyesbizottság szintén elfogadta. Az alsó rakodópart vonala, mely a székesfőváros nyilvántartási szelvényein szerepel, a Timár-utcza és az óbudai kikötő között, szintén módosításra szorul, mert ez a rakpart az elfogadott 10 öl szélességet csak a Timár-utczáig tartaná meg, innen pedig tölcsérszerüen futna be a Tél-utczával szemben a felső rakpartra. Az alsó rakpartot a terv az Óbudai Dunaág mentén meghosszabbítja a Filatori védőgátig, de ebben a folytatásában az alsó rakpart a helyi viszonyok miatt, függélyes falkiképzés mellett már csak 8 m. szélesre van felvéve. Ez a folytatólagos alsórakpart a lánczhidi mérczére vonatkoztatva, r|-6 m. magassággal van tervezve, ami az építendő hídnál +6'43 m. helyi magasságnak felel meg. Az alsó rakpart létesítésének folyományaként az óbudai Dunaág a hídnál, mint legkeskenyebb ponton, 52 méterről 44 méterre szűkül; innen északra a Dunaág, mintegy 220 méter hosszban, kónikusan ismét kibővül 49 méterre, sőt tovább még nagyobb szélességben. Tekintettel arra, hogy az óbudai Dunaágban ezidő szerint kis vízállásnál a mai lejtős part miatt tulajdonképpen 44 méternél jóval kisebb szélesség áll a hajózás rendelkezésére, mig az alsó rakpartnak merőleges fallal való kiképzése után a Dunaág az egész 44 m. szélességében lesz hajózható, a helyzet ebből a szempontból a jövőben az uj hídnál csak javulni fog. Az óbudai Dunaág javasolt kiképzése mellett szól még az a körülmény is, hogy az ág kikötés czéljára különben nem lenne igénybe vehető, ami a székes- főváros kereskedelmi és közgazdasági érdekeit hátrányosan befolyásolhatná. A felső rakpart, — melyről a alsó rakpartra lejáró utak vezetnek — általában 16 öl szélességgel van tervezve, kivéve mégis a hidalatti részt, amely — mint már említettük — 20 m. széles. A vegyesbizottság a műszaki osztálynak az óbudai rakpartkiképzésre vonatkozó javaslatához is hozzájárult, de azzal a hozzáadással, hogy a Dunaág 44 m. mederszélességii szakaszán megfelelő közigazgatási intézkedésekkel gondoskodni kell arról, hogy a hajók téli állásra való bevonulása idején, valamint a hadihajók be- és kivonulása alkalmával a part mellett szélességben egynél több hajó, vagy más úszómű kikötve ne legyen és ennek is a part élétől mért 10 méternél szélesebb helyet elfoglalnia nem szabad, vagyis, hogy a hajók közlekedésére mindenkor legalább 34 m. széles szabad viziut maradjon. A szabályozási terv az óbudai hídfő és a Lajos-utcza között 56 m. széles teret alakit, melyből a rakparti útra északi és déli irányban egy-egy 10 öl (18'96 m.)
