Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1913, 1914, 1915 - II. Szabályozás
Ezen az úthálózaton át majd csak az a forgalom fog a Fehórvári-út és Budafoki-út belső szakaszára jutni, amely a Ferencz József-hidon át a belváros felé, illetve a Gellért-rakparton a Víziváros- és Krisztinavárosba törekszik. Megmarad ezenkívül főforgalmi útvonalnak a mai Villányi-, Fehérvári- és Atlós-út, továbbá a Kelenföldi állomástól a Csepelsziget felé irányított Etele-út, a folytatásában haladó Hengermalom-úttal. Ez az utóbbi, már előzőleg 18 öl szélességben megállapított útvonal tulaj- képeni forgalmi jelentőségéhez csak akkor jut, ha a Csepel-szigettel, melyen a kereskedelmi kikötőt helyezik’ el, megfelelő méretű híddal lesz összekapcsolva. Ebből a czélból a Hengermalom-út alsó szakaszát a terv 55 méterre kiszélesíti, amely kiszélesítés azonban csak uj építkezés alkalmával, esetről-esetre lesz végrehajtandó, tekintve, hogy a kiszélesítés vonalában épületek állanak. A kelenföldi állomás előtti Etele-térből az Etele-uton s a Boráros-téri lódhoz irányzott uj útvonalon kívül, a Tétényi-út és Andor-utcza keresztezésében még egy harmadik átlós irányú út van tervezve, 30 m. szélességben, főleg azzal a czél- zattal, hogy a 30 m. szélességben megállapított Andor-utcza főforgalmi úttá alakuljon ki. Ugyancsak az Andor-utcza forgalmi jelentőségét fogja növelni az Andor- utcza és Fehérvári-út metszésében tervezett, nagyobb térből kiinduló két főútvonal, melyek egyike az Etele- és Hengermalom-út vonalába a Csepelszigetre vezetőleg képzelt hídfőhöz, másika pedig a Tétényi-út egy részének és a Daróczi-útnak fel- használásával a Villányi-út és Déli vasút keresztezésénél kialakított térbe vezet. Ez az utóbbi, 30 m. szélességben tervezett útvonal és a hozzá csatlakozó 12 öl széles Tétényi-út változatlan szakasza, hivatva lesz Kelenföld s a szomszédos Budafok és Albertfalva községek forgalmát a budai külső körút forgalmi irányába közvetíteni s igy ennek, mint a budai külső területeket összekötő forgalmi útvonalnak a székesfővárosi tanács igen nagy jelentőséget tulajdonit. A terv az összekötő vasúti vonal fentartása, illetőleg kibővítése czéljára 40 in. széles területsávot biztosit. Az összekötő vasúti hid mellett létesítendő közúti hídnak, mely a Hungária- körút végződésébe esik, kétségkívül közúti forgalmi jelentősége is lesz; ezért a terv az összekötő vasut-vonalnak északi oldalán egy 30 m. széles, déli oldalán pedig egy 15 m. széles útvonal területéről gondoskodik, amely terület a vasút esetleges további bővítésével a két útvonal mentén megállapított 3—3 öles élőkért területével kiszélesíthető lesz. Ami a parkokat és köztereket illeti, a terv a Boráros-téri hid folytatásában tervezett 120 méteres út, a Budafoki-út, az összekötő vasút és a Duna között mintegy 122.000 négyzetöl területet állandó kiállítási területül jelöl ki. A téli kikötő számára már az előbbi szabályozási tervekben kijelölt területet a terv az összekötő vasúti hídtól délre megtartotta. Az állandó kiállítási területtel kapcsolatban a terv a szomszédos Nádorkertet park czéljára jelöli ki, mely országos, vagy világkiállítás rendezésénél az állandó kiállítási terület kibővítésére, egyébként pedig nyilvános parkterületül szolgálna. A Nádorkertnek nyilvános parkká felhasználását a székesfőváros tanácsa többek közt azzal is indokolja, hogy ez a terület választja el a Duna mentén délre fekvő s a gyárövezet czéljára kijelölt területet, valamint a keletre fekvő téli kikötőt az északi és nyugati irányban kialakuló lakóház vidéktől. Ezenkívül még egy nagyobbszabásu park létesítése van tervezve, az Átlós- út mentén közczélra már megszerzett terület kibővítésével.
