Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912, 1913, 1914, 1915 (Budapest, 1913, 1916)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1912 - I. Szabályozás
5 haladó párkány magassággal legfeljebb háromemeletes házakat szabad építeni úgy, hogy az építészeti kiképzés a vár jellegével összhangban legyen. Megemlítjük, hogy a várhegy keleti oldaláról nyíló kilátás megóvása érdekében már megelőzőleg szabályként mondottuk ki, hogy a várhegy keleti oldalán emelendő épületek tetőgerincének a várbeli sétány szintjénél legalább 2 m.-rel alacsonyabbnak kell lennie és addig, mig a különleges építési módot erre a területre is megállapíthatjuk, a várhegy lejtőin fekvő telkek beépítését esetről-esetre tesszük bírálat és megfontolás tárgyává. Itt említjük meg azt is, hogy Schulek Frigyes épitésztanár még 1902-ben tervet mutatott be a Corvin-térről, a koronázó templom tornya irányában lépcsős felvezető útra, valamint a vele összefüggő városrendezési műveletre. Ez a terv a székesfővárosnál lévén tárgyalás alatt, felkértük a székesfővárosi tanácsot, hogy azt sürgősen letárgyalni és megállapodásait velünk közölni szíveskedjék s addig is, mig ez a terv hatóságilag végleg megállapittatik, legyen arra figyelemmel az egyes építési ügyek elbírálásánál. A halászbástyái látkép kérdésével a székesfővárosi törvény- hatósági bizottság külön is foglalkozott és a tárgyalás során a közgyűlés azt a szándékát nyilvánította, hogy a kilátásnak minél szabadabbá tétele érdekében hajlandó anyagi áldozatot is hozni. E kijelentésre támaszkodva, a székesfővárosi tanács a kérdést beható megfontolás alá vette és úgy találta, hogy a halászbástyái látkép élvezetének legnagyobb akadálya a főherczeg Albrecht-út, a Szeder-lépcső és a Donáti-utcza között fekvő Miinzberger-féle ház, mely az Albrecht- út felől két emeletes. Ezt az ingatlant a székesfőváros egyezségi utón meg is szerezte. Egyetlen ház megszerzésével azonban a czélt még nem látjuk biztosítva és fel kell tennünk, hogy a székesfőváros a kérdés teljes megoldását programmjába kívánja venni. * * * A tabáni városrész újjáépítésének nagy fontosságú eszméje, — mely az Attila-körut kiszélesítésének tárgyalása során, 1909-ben merült fel, — beható, hosszas tárgyalások után odáig lett fejlesztve, hogy a végleges szabályozási és rendezési tervet az elmúlt évben megállapíthattuk. A székesfővárosi tanácsa által kidolgozott tervet, melyet a székes- főváros közönségével egyetértőleg állapítottunk meg, a következőkben ismertetjük: A Tabán szabályozása.
