Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909, 1910, 1911 (Budapest, 1910, 1911, 1912)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1911 - I. Szabályozás
7 Műszaki osztályunk a közlekedési nehézségen egy 10 m. széles serpentin-út beigtatásával óhajt segíteni, a mely serpentin-út csak 5°/0-os emelkedésű lenne. E mellett a Hidegkuti-útnak imént említett meredek szakasza is megmaradna a könnyebb közlekedés czéljára. Minthogy a műszaki osztály javaslata szerint a serpentin-út kizárólag fővárosi erdőn vonulna keresztül, létesítése kisajátítást nem igényel. Mielőtt a tervezet tekintetében állást foglaltunk volna, azt tárgyalás és nézetének közlése végett áttettük a székesfővároshoz. * * * Fővárosunk területén a Víziváros és a Tabán azok a városrészek, melyek szép és egészséges fekvésük daczára az általános fejlődéssel lépést nem tartanak, sőt attól határozottan elmaradtak. Ez az elmaradottság késztette a székesfőváros hatóságát arra, hogy a Tabánban tabula rasa-utján egészen uj, modern városrész kialakulását biztosítsa. A Víziváros fejlődését az az uj szabályozási terv fogja hathatósan előmozdítani, melyet műszaki osztályunk e városrészre, kapcsolatosan a Vár és lejtőinek szabályozási tervével, még 1905-ben dolgozott ki és a mely tervnek egyrésze végleg a lefolyt évben lett megállapítva. Ez a tervrészlet a Il-ik kerületi belsőségnek azt a vidékét öleli fel, melyet a Duna, Királyhegy-utcza, Margit-körút, Batthyány-utcza, Iskola- utcza és Batthyány-tér határol. Miként azt már az 1905. évi működésűnkről szóló jelentésünkben előadtuk, — a műszaki osztály a tervben a vidék főútvonala gyanánt 13 öl szélességgel a Csalogány-utczát képezte ki, a mely közlekedési főér hivatva lesz egyszersmind a közúti villamos vasút mindkét vágányának a befogadására, illetőleg a villamos vasúti forgalom lebonyolítására is. A terv vegyesbizottsági tárgyalása során Devecis Ferencz, volt székesfővárosi középitési igazgató a mellett az idea mellett foglalt állást, hogy a szóban levő vidék főútvonala 25 méter szélességgel a Szegény- ház-utcza és Vitéz-utcza irányában vezettessék, különös tekintettel a Margit- hid és Lánczhid között építendő egy, esetleg két Dunahidra. A helyszínén szerzett tapasztalatok szerint e vidéken a Szénatértől a Lánczhid felé törekvő, valamint a fordított irányú forgalmat még mindig a Batthyány-utcza, illetőleg a Kapás-utczától kezdve a Széna-térig a Hattyu-utcza bonyolítja le. A városrész túlsó északi szélén a közlekedés igényeit a Szénatérről kezdve a Margithid felé a Margit-körut elégíti ki. Ebből folyólag, másrészt pedig számolva azzal is, hogy a várhegy idecsatlakozó lejtőin megtelepedett lakosság közlekedési igényeit szintén A Víziváros szabályozása.
