Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909, 1910, 1911 (Budapest, 1910, 1911, 1912)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1911 - I. Szabályozás
5 házak nagyobb magasságában, több emeletsorában és kapcsolatosan abban jut kifejezésre, hogy az üzletek s a lakások is értékesebbekké válnak. A magánosok ezen effectiv hasznából kívánjuk a közpénztár terheit enyhíteni akként, hogy az érdekeltség a kiszélesítés költségeihez a telkek homlokzathosszának aránya szerint felerészben, illetőleg némely esetben kétharmad részben, előre meghatározott összeg fizetésével járuljon. Ezt az elvet már is alkalmazásba vettük a Klauzál-utczának mintegy 5 ölről 20 méterre, a Hársfa-utcza Rákóczi-út és Dohány-utcza közti szakaszának a mai mintegy 5 ölről 8 ölre és a IV. kér. Szarka-utczának a mai 3 — 314 ölről 10 méterre elhatározott kiszélesítésénél. A hol az ingatlantulajdonosok az utczaszélesités költségviselésének ezt az igazságos és méltányos megosztását önként elfogadják, ott a felállított elv nehézség nélkül alkalmazható, mig ellenben az érdekeltség vonakodása esetén, a hatóság kényszer utján lesz kénytelen eljárni. Minthogy pedig a költségeknek ez az aránylagos áthárítása telekkönyveink mai rendszere mellett hivatalból nem biztosítható, ennélfogva megkerestük a székesfővárost, hogy a kérdést szabályrendelet alkotásával szíveskedjék megoldáshoz juttatni. * * * Régi szabályozási tervünkbe fel van véve a vár keleti oldalán, a Ferencz József-kaputól, illetőleg a mai vörös-kereszt egyleti palotától egészen a Bécsikapu-térig bástyasétánynak a létesítése. Ez a terv azonban nem volt megvalósítható, főleg a jelentékeny anyagi áldozatok miatt, melyek a végrehajtással felmerülnének. De erre a sétányra tulajdonképpen nincs is szükség, mert a vár keleti oldalán a közönség igényeit tökéletesen kielégítik a királyi várkert, az elips és a halászbástya, melyek nemcsak kellemes sétahelyek, hanem azokról gyönyörű kilátás is nyílik a Dunára és a pesti oldalra. Tapasztalati tény továbbá, hogy a közönség szívesebben időzik a vár nyugati oldalán elvonuló bástya sétányon. Részünkről már 1886-ban amellett foglaltunk állást, hogy a szóban levő sétány» eszméje ejtessék el és a tervből töröltessék, a kiszemelt terület pedig előkertekké alakíttassák. A székesfőváros közönsége azonban akkoriban az eszmét fentar- tandónak találta, mert nem tartotta kizártnak, hogy a sétány czéljára szükséges telkek várerőditési területeket képeznek s azok, mint ilyenek könnyen lesznek megszerezhetők. E kérdés újabb megfontolás alá került 1900-ban, amikor a Szent György-tér és környékének a szabályozása volt napirenden. Ezen alkalommal a sétánynak a volt Ferencz József-kapu és a halászbástya közti A vár keleti oldalán tervezett sétány.
