Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909, 1910, 1911 (Budapest, 1910, 1911, 1912)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1911 - I. Szabályozás

4

1

]

Az utcza-szé- lesbités költségeinek megosztása.

toknak, melyek többé-kevésbbé átalakító befolyást gyakorolhatnak szabályozási tervünkre; sajnos azonban, ebbeli törekvésünk nem járt sikerrel.

A negativ eredmény kétségtelenül ok arra, hogy a felsőbb helyen való kérelmezés útját el ne hagyjuk; másfelől azonban bizonyos az, hogy pályázat kiírása a czélhoz közelebb nem vezetne és hiú remény az, melyet némely körök az ilyen pályázatok eredménye és sikere iránt táplálnak. Nem szenvedhet ugyanis kétséget, hogy mindazok, akik a székesfőváros rendezésével és szabályozásával nem élethivatásként foglalkoznak, absolute nincsenek abban a helyzetben, hogy e téren használható szerves műveletet produkálhassanak. A hatósági szervezeten kívül állóknak e végből évekre ki kellene magukat kapcsolni minden egyéb hivatásukból és éveken át kizárólag ennek, a reájuk nézve egészen uj feladatnak kellene élni, amit azért sem tehetnek meg, mert lemondásukat hivatásuk jövedelmérő a pályadijak ki nem egyenlíthetnék.

A mennyiben pedig az illetők a pályázaton való részvételt csak mellékczéljuknak tűznék ki, — találkozhatnánk ugyan azzal a tapasztalt előszeretettel, mely rombolni óhajt, hogy újat alkothasson, nem számolva az anyagi következményekkel, — és kaphatnánk elszigetelt eszméket, ötleteket, — de hasznavehető munkálatra alig lehetne kilátásunk.

A mig azonban a pályázat kiírásának eszméje ellen ilyen viszonyok mellett határozottan állást kell foglalnunk, addig másrészt nem kerülheti el figyelmünket az a máris aktuálisnak tekintendő feladat, hogy egyfelől a fővárosi és környékbeli, másfelől a fővárosi és az országos forgalom czélirányos kapcsolásának megoldása, — bele vonva ebbe a vizi utakat is, — mielőbb napirendre vétessék.

E végből utasítottuk műszaki osztályunkat, tegyen előterjesztést azon intézkedések iránt, melyek a fent megjelölt feladat megoldásának előkészítésére szükségesek.

*

><

A fővárosban beállott építési mozgalom időszerűvé tette foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy a már kialakult városrészek utczáinak kiszélesítésével járó terhek viselésébe az érdekeltség bevonassák.

Az eddigi gyakorlat ugyanis a kialakult városban az utczák kiszélesítésének minden terhét a közpénztárra rótta s a magán érdekeltségek a kiszélesítés. összes előnyeiben minden ellenszolgáltatás nélkül részesítette.

Ezért a főváros fejlődésének nagy érdekei, másfelől a teherviselés lehetőleg igazságos és méltányos alapra fektetésének szempontja arra indítottak bennünket, hogy a kérdés elvi megoldását kezdeményezzük.

Az utczák kiszélesítése a közforgalom javítása mellett az illető ingatlanok tulajdonosaira nagy anyagi előnyt jelent, a mi az építendő