Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1909, 1910, 1911 (Budapest, 1910, 1911, 1912)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1910 - IX. Margitsziget
62 magánvállalkozás utján s hogy addig is egy rendszeres fejlesztő programm kereteibe illeszkedve gondoskodnunk kell az alapvető feltételek megvalósításáról. Nem szólva a hidlejárónak azon átalakításáról, melyet a jobb közlekedés okából és a külcsín kedvéért foganatosítottunk, különösen három nevezetes kezdeményezésről kívánunk megemlékezni. Az egyik a sziget vízzel való ellátását illeti. A felső csúcson telepitett mai vizmü czélszerütlenül elhelyezett kutaival, elavult gőzgépüzemével, hiányos szolgáltatási képességével és elégtelen nyomásával annyira mögötte áll az el nem utasítható követelményeknek, hogy elodázhatatlan volt olyan uj vizmü létesítését munkába vennünk, mely minden tekintetben rendeltetésének színvonalán álljon. A végzett próbafúrások eredményéhez képest a kutat az alsó hajóállomás közelében helyeztük el, mellette építettük fel a gépházat, melynek legújabb rendszerű gépeit a városi hálózatból a szigetre vezetett villamáram fogja hajtani. Hogy a megfelelően méretezett és situált uj csőhálózatban a viz mindenütt a megkivántató és egyenletes nyomás alatt álljon, a jövő fejlődés igényeinek megfelelően méretezett víztorony számára a sziget felső harmadában, a nagy fürdőépület előtti térségnek oly pontját választottuk ki, melyen nem zavarja meg a fürdő és a kastély közötti gyönyörű látképet és nem bántja a látható épületeket, másrészt pedig impozáns arányaival és közvetlen környékének hozzáillő kertészeti rendezésével a sziget egyik látványossága lesz. A víztorony Dr. Zielinski Szilárd, tanácsunk tagjának tervei szerint vasbetonból épül és méltán fog sorakozni székesfővárosunk kiváló technikai alkotásai közé. Építése a folyó évben remélhetőleg befejezéshez jut. A másik jelentősb kezdeményezés lenne a sziget lóüzemü vasútja helyébe villamos vasutat építeni. Kérelmünkre a kereskedelemügyi minis- terium a részünkről előterjesztett tervek alapján a villamos vasút köz- igazgatási bejárását meg is tartotta. A műszaki módozatokra az illető tényezők között eltérő nézetek nem merültek fel. Mindenki oda törekedett, hogy a hídról a szigetre lépve, a vasút minél közelebb legyen található. Lényeges vélemény-különbség támadt azonban a ministerium és közöttünk a villamos vasút engedélyezésének vasutjogi módozataira nézve. A ministerium álláspontja szerint a vasút létesítésére és szakadatlan üzemben tartására szabott kötelezettséget kellene vállalnunk, másrészt elveszitenők a tariffajogot, melynek jelenleg birtokában vagyunk. Ebben természetesen nem nyugodhattunk meg, egyfelől a tulajdonban rejlő jogosítványok természete miatt, tehát elvi szempontból, de másfelől azért sem, mert a nagy befektetés lucrativ gyiimölcsöztetése jelen esetben egészen kizártnak mutatkozik, tehát nincs meg az a materiális alap,
