Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906 - II. Épitésügyi szabályzat
Ámi a székesfővárosi tanács által kívánt 400 Q-Öles osztási minimumot illeti, ezzel szemben czólszerünek mutatkozott 10 folyó öl homlokzat mellett 300 Q-öles parczellák engedélyezését kilátásba helyezni azért, mert 400 Q-öl villaszerű építkezésre kevés, családi ház czéljára pedig sok, önként érthető azonban, hogy a 300 Q-öles minimum nem zárja ki a 400 Q-öles vagy ezeknél nagyobb parczellák alakítását sem. Felkértük a székesfővárosi tanácsot, hogy a vidék csatornahálózati tervét kidolgoztatni és elénk terjeszteni szíveskedjék. A székesfőváros mérnöki hivatala által kidolgozott csatornahálózati tervet a székesfővárosi tanács letárgyalván és elénk terjesztvén, abból arról győződtünk meg, hogy a vidék csatornázása kedvezően a hozzáfüződő köz- egészségi érdekeknek megfelelően oldható meg. Ezért a tervet általában, készséggel elfogadván, a Szemlőhegy egész területén a telkek osztási minimumát, a fentebb ismertetett feltételek és kikötések mellett, 600 Q-ölről 300 Q-ölre szállítottuk le s az építésügyi szabályzat 14. §-ának c) pontja ehhez képest módosult. A YL kér. Nagy János-utczának déli oldala és a VII. kér. Dam- janich-utcza északi oldala az építésügyi szabályzat 7. §-ával a III. nyaraló övezetbe van sorozva, azonban az erre homlokzattal bíró telkek beépítése tekintetében a szabályzat 134. §-a azt a kivételt állapítja meg, hogy ezeken a telkeken a II. övezet építési módja szerint, vagyis az utczai vonalon zárt sorban kell építkezni, a hátsó, szomszédos és nyaralószerüen beépítendő városligeti telkektől 3 méter távolság betartásával. Tekintettel arra, hogy úgy a Nagy János-utcza déli oldalán, mint a Damjanich-utcza északi oldalán fekvő telkek igen nagy, átlag mintegy 100 méter mélységgel bírnak és a fent idézett szabályok mellett a hátsó szomszédtól betartandó 3 méter távolság leszámításával egész mélységükben négyemeletes házakkal is beépíthetők, amint ez egyes Damjanich-utczai telkeken már tényleg bekövetkezett, — teljesen indokoltnak találtuk műszaki bizottságunknak azt az álláspontját, hogy a telkek ilyen nagymérvű, üzletszerű kihasználásának a jövőre nézve eleje vétessék, mert ezt úgy a közegészség és tűzbiztonság szempontja, mint a szomszédos fasorbeli nyaralók tulajdonosainak méltánylást érdemlő magánérdeke megköveteli. Ezen ügy beható tárgyalása során felmerült az az eszme, vájjon nem volna-e lehetséges nagyobb anyagi áldozatok nélkül a kérdést a város- rendezés szempontjából előnyösnek mutatkozó olyan módon megoldani, hogy egyfelől a Damjanich-utcza és a Városligeti-fasor között, másfelől a Nagy János-utcza és a Városligeti-fasor között fekvő telkeken keresztül egy-egy utcza nyittassák, s ez által a nagy mélységgel bíró telkek megosztassanak? Az ez iránt folytatott tanulmányok azonban arról győztek meg bennünket, hogy az utczák nyitása igen jelentékeny akadályokba ütköznék, mert az utczák nagyobbára újabban keletkezett értékes épületeket kívánnának áldozatul. , -,v Ezért az utczanyitás eszmójúról Qömoüdva, visszatértünk ahhoz az eredeti állásponthoz, hogy a kérdés'» áz amúgy iá igen mély telkek túlságos kihasználásának korlátozásával -oldassék meg. Ehhez képest és figyelműiméi arra, hogy’a Nagy János-utcza déli oldalán fekvő telkeken az újabb építkezések a#»utczai vonaltól számított 50—60 méter mélységig történtek, mig a Damjanich-utcza északi oldalán .’V> 3 — Í7 — Uj épitési mód a Nagy János- utcza déli- és Damjanich-utcza északi oldalán.
