Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1907 - I. Szabályozás
24 Budai belső körút. E vegyesbizottsági tárgyalások befejezése után fogjuk a szomszédos községek területére eső szabályozás iránt a további tárgyalás fonalát az 1870. X. t.-cz. 15. §-a alapján az érdekelt községekkel, illetőleg Pest vármegyével felvenni. Székesfővárosunk budai részének fejlesztésében nevezetes szerepet visz a budai belső körút, melynek vonalát képezik: a Margit-körút, Krisz- tina-körút, Attila-körút, az Erzsébet-hid jobbparti feljárói és a Gellórt- rakparti út. E körút szabályozásának és kiépítésének művelete, szerves összefüggésben a pesti oldal belső kőrútjával (Lipót-, Yáczi-, Károly-, Muzeum- és Vámház-körúttal), a város legtömörebb belső részének a Margithid és Eerencz Józsefhid által teljes körré fejlesztett közlekedési ere gyanánt alapvető forgalmi viszonylat szolgálatában áll, kapcsolatosan azokkal a sugárútakkal, melyek különböző irányban belőle ágaznak ki. A művelet terjedelmében, a különleges helyi viszonyokban, nagyobb körültekintést igényelt műszaki kérdések felmerülésében, valamint főleg a közpénztől igen jelentékeny megterhelésében találja magyarázatát, hogy a végrehajtás nem egyszerre, hanem hosszabb-rövidebb időközökben, szakaszonként történt, és illetőleg, hogy az Attila-körút szabályozásának végrehajtása csak most van folyamatban. A budai körút első tervezése főbb vonásokban már 1872-ben ké- szült el. Kérdését a 80-as évek elején a hidvám leszállításának ügye hozta újból előtérbe. A koimány ugyanis a hidvám leszállitásának mintegy feltételéül mondotta ki, hogy a körút a teherforgalom igényeihez képest mielőbb kiépüljön. Ezen kikötés, mely lényegében összhangban volt a közlekedés általánosérdekeivel is, főleg oda czólzott, hogy a déli vaspályához irányuló teherforgalom a rongálástól történelmi és technikai becséért megkimélni kivánt Láncz- hidról a Margithidra és ennek folytatásában a budai körútra tereitessék. A köiut ama kezdő szakaszának részletes szabályozási tervét, mely a Margithid és a régi Szent János-kórház közé esik, 1885-ben állapítottuk meg. E köiúti vonal a hid meghosszabbitásában, a volt Primás-utczában a volt löiök-utczáig 16-, a volt Török-utczától a Királyhegy-utczáig 12-, utóbbi utczától pedig a Menház-utczáig 16 öl szélességűnek vétetett fel, mig ezen utczától a régi Szent János-kórházig, illetőleg a Széna-térig az útvonal tölcsérszerü kiképzése 25 öl maximális szélességgel meghagyatott. Ami pedig a Szénatér és a volt Aszalay-laktanya közti szakasz kiképzésé^ illeti, bár helyesebbnek tartottuk volna a minél egyenesebb vonalat, mégis, minthogy ennek gyakorlati kivitele a „Vadember“-hez czimzett koicsma előtt a meredek kapaszkodó miatt igen nagy nehézségbe ütközött volna, az egyenes vonalhoz mereven nem ragaszkodhattunk, hanem a czél-
