Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1907 - I. Szabályozás
25 — nak leginkább megfelelő olyan megoldást állapítottunk meg, bogy a domb szögalakban kikerültessók, s a körút szélessége itt 16 öl legyen. A budai körút további, vagyis a Maros- és Mikó-utczák közé eső szakasza szabályozási tervében az előbbi szakasz méreténél nagyobb szélességet állapítottunk meg, különös figyelemmel arra, hogy az ördögárok itt elvonuló, beboltozott része, a Vérmezőt ne érintse, hanem egészen közterület alá jusson, továbbá, hogy a délivasut és a Városmajor felé irányuló jelentékeny forgalom kényelmesen legyen lebonyolítható, végül, hogy az útvonal nagyobb szélesség mellett változatos rendezést nyerhessen. Nevezetesen megállapítottuk, hogy a szóban lévő körúti szakasz a Mikó-utczától számított mintegy felerészében 37 méter, — innen pedig a Maros-utczáig 35 mtr. széles legyen, ami átlag 19 öl szélességnek felel meg. Ezzel a szabályozással a Vérmezőnek többször megtört határvonala a szemben levő házsor vonalával párhuzamosan kiegyenlittetett. Foglalkozva a budai körút Mikó-utczától a Döbrentev-térig terjedő szakaszának szabályozásával, bár kívánatos lett volna a szóban levő szakasz szélességét is legalább 16 ölben megállapítani, mindazonáltal a székes- fővárossal egyetértőleg arra a belátásra jutottunk, hogy a folytatásnál az alább érintendő tényleges viszonyok miatt csekélyebb szélességgel kell beérni. Figyelemmel nevezetesen e körút vonalába esett Krisztina-utcza már kiépített voltára, és a Szent János-utczának ugyancsak a körút vonalába esett részére, melyek szélessége mintegy 10 öl volt, és e szélességen csak nagy áldozatok árán lehetett volna változtatni, figyelemmel továbbá arra, hogy az Attila-utcza Szent János-tér és Szarvas-tér közötti szakaszát csak az Arok-utczára szolgáló átlós telkek feláldozásával lehetett volna 10 ölnél szélesebbre venni, — figyelembe véve végre azt a körülményt, hogy a volt Palota-utcza az ottani róm. kath. templom bolygatása nélkül nagyobb szélességre nem lett volna bővíthető, a budai körútnak a nevezett utczákon keresztül vezető folytatását a tényleges körülmények kényszerítő hatása alatt 10 ölben állapítottuk meg. Miután a város déli oldaláról a teherforgalom már nem a délivaspályához, hanem a Fehérvári- és Atlós- úton át egyenesen a kelenföldi állomásra veszi útját, a 10 öles szélesség meg is fog felelni, annyival inkább, mert a teherforgalom közvetítésére a párhuzamos Árok-utcza is rendelkezésre áll, melynek lejtszini viszonyai is kedvezőbbek. A budai körút befejező részének tekintendő a Döbrentey-tér és a Gellért-rakpart, mely utóbbi szélessége 12 ölben lett megállapítva. A budai belső körút már kiépített szakaszainak rendezési műveletét mi hajtottuk végre, de a költségek felerészét a székesfőváros a fővárosi pénzalapnak megtéríti. A Vár szabályozási tervét az időközben felmerült és előre nem láthatott különböző mozzanatok folytán több Ízben kellett módosítanunk. Vár. 4
