Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1907 - I. Szabályozás
17 mintegy 1300 D-öl terület marad square czóljára. 4. Az Egressy-út közelében a Hungária-út és Mexikói-út között mintegy 2700 d-öl terület kisebb park czóljaira lesz felhasználva. A főbb vonásaiban fent ismertetett szabályozási tervet végleges megállapítás előtt netáni észrevételeinek közlése végett még 1899-ben áttettük a székesfőváros közönségéhez, onnan azonban mindezideig sem kaptunk nyilatkozatot. 3. A VII. kér. Tör ökör dűlő, a X. kér. Ligettelki dűlő, Fehér-úti dűlő, Felső-rákosi rétek dűlő és a Téglagyárdűlő nyugoti részének szabályozására vonatkozólag kószitett tervben mindenekelőtt az az eszme érvényesül, hogy a Ligettelki dűlő egy nagy erdő létesítésére használtassák fel. Városrendezési szempontból az eszmének kiváló fontossága van és felkarolására kedvező alkalmat nyújt az a körülmény, hogy a szóban forgó szabályozási terv által felölelt terület egy igen nagy része és ebben a Ligettelki dűlő is a székesfőváros tulajdonát képezi, mely felett szabadon rendelkezhetik Arai ezen uj városerdőt illeti, ezt nézetünk szerint főleg két tényező teszi égetően szükségessé. Az egyik az, hogy a főváros népessége rohamosan szaporodik; a másik az, hogy a Városliget még az uj Népligettel karöltve sem elégítheti ki a jelenlegi igényeket sem, és pedig annál kevósbbó, mert környéke, mondhatni, már egészen be van ópitve s maga a Városliget előbbi jellegét annyira elvesztette, hogy nincs egyéb hátra, mint azt egészen városi parkká alakítani és ilyenül kezelni. Ide irányul egyébiránt az a terv is, melyet a Városligetnek az országos kiállítás után szükségessé vált rendezésére nézve a székesfőváros előterjesztésére mi is elfogadtunk. A közönségnek tehát nagy számot tevő része a Városligetből kiszorul és jövőre mindjobban ki fog szorulni. Számolva emellett azzal a körülménynyel is, hogy a jobbparti hegyeken elterülő vadregényes városi erdőben a népesség nagy része a nagy távolság és a költséges közlekedési eszközök miatt legalább rendszeresen alig kereshet üdülést, a város rendezésére hivatott tényezők elsőrendű feladatának tekintjük, a balparton, hol alakosság túlnyomó nagy zöme van elhelyezkedve, oly üdülőhelyről gondoskodni, mely úgy a jelen, mint a jövő igényeit kellőleg kielégítse. E czélra kiválóan alkalmasnak tartjuk a Ligettelki dűlőt, nemcsak azért, mert mint a székesfőváros tulajdona, rendelkezésre áll, de azért is, mert magasan fekszik, felülete hullámos, altalaja száraz, egészséges; helyzeténél fogva sem városfejlődési, sem közlekedési akadályt nem képezhet ; kiterjedése 500,000 négyszögöl, tehát közel kétszer akkora, mint a Városliget. (Ez utóbbi 280,000 négyszögöl.) A szóbanforgó szabályozási terv készítésénél irányadók voltak még a következő szempontok: 1. hogy a város egyik szólót a másikkal összekötő körútak megfelelő elhelyezést találjanak és sugárútakkal kellőleg kapcsolatba jussanak ; Felsö-rákosi rétek.
