Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1907 - I. Szabályozás
— 15 — csupán egy aluljáróval, a Kőbányai-útig. innét az új népliget nyugati oldalán haladva a volt Táncsics-utcza vonalában vezettessék az Űllői-útig, majd pedig a Ferenczvárosi pályaudvar északi oldalán a vasúti töltés irányát követve a Dunáig, illetőleg az összekötő hidig. Ezzel a szabályozás-módositással kapcsolatosan hosszabbitottuk meg a corsó-út jellegű Stefánia-útat a víztoronytól a Hungária körútig, illetőleg a Kerepesi-útig. A Hungária-körút eredetileg megállapított 18 ölnyi szélessége is revisió alá került, és a körút szélessége általában 24 ölben lett megállapítva, kivéve, a vasúti aluljárót, hol a IS öl szélesség meghagyatott. E körút nemcsak azoknak a városrészeknek lesz főközlekedési útja, melyeken átvonul, hanem tekintettel az ennek vonalában Óbudára tervezett és hihetőleg már a közel jövőben ópitós alá is kerülő hidra, biztosan remélhetjük, hogy Óbudát is elmaradt fejlődésében hathatósan fogja előre vinni. A székesfővárosnak a külső vidékekre terjeszkedő fejlődése magával hozta annak a szükségét, hogy a külső területekre is részletes szabályozási terv alkottassák. A főváros pesti részének külső vidékeit felölelő részletes szabályozásról a következőkben emlékezünk meg: 1. Megfelelő szabályozási terv áll rendelkezésre az „Alsó rákosi rétek“ dűlőről, melyet egyfelől a magyar állam vasút bécsi vonala, a külső Hajtsár-út, Rákosfalva, másfelől pedig Rákospalota, Csömör és Czinkota- községek határolnak. E szabályozásnál irányadóul szolgáltak a következő szempontok: 1. tervezni oly főközlekedési ereket, a melyek a város egész külső részét átszelik; 2. a város belsejébe irányuló forgalmat a lehető legnagyobb mértékben megosztani; 8. a város külső részeiben elhelyezett pályaudvarokhoz a legczólszerűbb odajuthatást biztosítani; 4. megfelelő számban és irányban útak.at tervezni, melyek a közúti vasút befogadására olyképp legyenek alkalmasak, hogy az épitendő vasutak a belterületen levőkkel egységes hálózatot képezhessenek; 5. az új úthálózat a czélszerüség és a szépészet követelményeinek kielégítésén túl, kedvező legyen arra is, hogy a telkek felosztathassanak és rendeztethessenek; 6. gondoskodni szabad terekről, nemcsak az útvonalak egyhangúságának megtörésére, de főleg arra is, hogy vásárhelyek és középületek megfelelő számban és ponton legyenek lótesithetők; 7. a szabályozás alá vont terjedelmes vidéknek egy nagyobb parkot biztosítani; 8. a fekszineket úgy rendezni, hogy a Rákospatak jobb- és balpartján levő területeknek a patak felé esésük legyen. Ezen szempontokhoz képest tervezve van három körút. Az egyik kevés kivétellel, a Hajtsár-úton halad a Kerepesi-útig és innen a X. kerületi Fehér-úton nyeri folytatását. A másik a Rákospatak mindkét partján vonul el. A harmadik körút az előbbi kettő között foglal helyet és összekötteAlsó rákosi rétek.
