Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1907 - I. Szabályozás
6 — A szabályozási terv kidolgozása körüli további teendők azután műszaki osztályunk feladatává tétettek. A terv kidolgozásánál a dolog természeténél fogva, de pénzügyi szempontból is figyelemmel kellett lenni azokra a főútirányokra, a melyek mint alapvonalak már megvoltak, s a melyekhez úgy Pest, mint Buda, kezdetleges fejlődésükben alkalmazkodtak. Ezt az elvet tartották szemelőtt a tervpályázatban résztvett szakemberek is. Amint azonban sem a pesti, sem a budai oldalon a lakott városrészeket a maguk egészében tabula rasa-nak tekinteni nem lehetett, viszont feladatunknak tekintettük, hogy a meglevő útvonalaknak a lehetőség szerinti szélesbitésével, correctiójával, valamint számos főközlekedési érnek és mellékútaknak, tereknek és parkoknak stb, a szabályozási tervbe való felvételével belátható időn belül biztosítsuk a fővárosnak egységes és egészséges fejlődését. A 70-es évekből származó szabályozási terv a főváros fejlődésének határozott irányt szabott ugyan, mindamellett oly közszükségletek kielégítésével, melyek akkor felismerhetők sem voltak, természetesen nem számolhatott. Köztudomású, hogy úgy az állam, mint a székesfőváros háztartása köré- ^ ben, a különböző czélok szolgálatára emelendő különféle középületek építésének programmja úgyszólván csak évről-évre állapíttatott meg a múltban és igy van ez jelenleg is, ilyen viszonyok között tehát a szabályozási terv e tekintetben csak hiányos rendelkezéseket tartalmazhat, annyival inkább, mert magántelkeknek a lekötése a megszerzés következményével jár, de az, hogy ezeket a költségeket ki viselje, előre nem állapítható meg. A pesti oldal általános szabályozásának és beosztásának első tervezete egyébiránt, melyet egyetértőleg a városi hatósággal 1872-ben állapítottunk meg, a következő főbb rendelkezéseket tartalmazta: A szabályozási terv a pesti oldalt két főrészre osztotta u. m. a Duna és a nagykörút közötti belső részre, s a nagykörúton kívül eső és Pest egész határát átölelő külső részre. A belső rész szabályozási terve magában foglalta: 1. A Kossuth Lajos-utczának 8 ölre való kiszélesítését, a volt Sebestyén- és a Duna-utczák rendezését, a régi Ferencziek-tere, Sebestyén- és Rózsa-terek, valamint a Lipót- és Zöldfa-utczák, vagyis a mai Yáczi- és Veres Pálné-utczák torkolatainak szabályozását, hogy ez által a Rákóczi-útnak a Dunaparttal való, lehetőleg rövid összeköttetése eléressék. 2. A Deák Ferencz- és Szervita-terek és a Koronaberczeg-utcza szabályozását, valamint ezen utczának a Bécsi-utczáig leendő folytatását. 3. Az Aranvkéz-utczának egyrészt a Deák Ferencz-utczáig, másrészt a Városház-térig való folytatását, a Városház-utczának szélesbitését, a Galamb-, Kötő-, Párisi-utczák szabályozását, a Vármegyeház-utczának a
