Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1907 - I. Szabályozás
a) olyanokra, melyek az egyes városrészeket egymással — és b) olyanokra, melyek a város középpontjából kiindulva, azt a környékkel összekössék, azaz kör- és sugárutakra. Egy ilyen körút vonalát a közmunkák tanácsa az akkori váczi- és országútban, vagyis a mai Vámház-, Muzeum-, Károly- és Váczi-körútakban (belsőkörút) már készen találta, de rendezetlen állapotban, minélfogva sietett azt vonalozásában kellőleg kiigazítva boulevardszerüen rendezni. Ellenben hiányzott a második körút, mely a külsőbb városrészeket egymással s erves kapcsolatba hozta volna. Sugárútak voltak a város délkeleti részében a Kerepesi-út, az Üllői- út, Soroksári-út, de az északkeleti városrészben ilyen főközlekedési ér teljesen hiányzott. A fővárosi közmunkák tanácsa tehát figyelmét elsősorban e legfőbb hiányok pótlására fordította, s legyőzvén az eléje tornyosult sok nehézséget, megalkotta az Andrássy-útat és a nagykörutat, valamint az utóbbival kapcsolatosan végrehajtotta a Podmaniczky-utczának 1 3 ölre való kiszélesítését. Az Andrássy-út 1877-ben készült el. A nagykörút épitése 1884-ig alig haladhatott előre, ettől az időtől kezdve azonban a művelet nagyobb arányokban volt folytatható, mig végre 1896-ban, az országos kiállítás megnyitása előtt a körút utolsó útrendezési munkája is befejezést nyert. A sugárútat a Teréz-körútnál levő Oktogon-tér és a Felsőerdősor-utcza keresztezésénél levő Körtér három, önálló szakaszra osztja. A kezdőszakasz 18öl = 3414 mtr. széles és 844 mtr. hosszú; a második útszakasz 24 öl = 45-52 mtr. széles és 563 mtr. hosszú; az út harmadik szakasza szintén 24 öl széles, illetőleg a 3 — 3 öles előkertek betudásával 30 öl = 56*89 mtr. széles és 656 mtr. hosszú. Az Andrássy-út egész hossza tehát a terek betudásával 2281 mtr. A nagykörút szélessége mindenütt 20 öl = 37*93 mtr.; e körút egész hossza, Dunától-Dunáig 4510 mtr. Kapcsolatosan az Andrássy-út és a nagykörút tervezésével, a fővárosi közmunkák tanácsa Budapest rendszeres szabályozási tervének a kidolgozását is gondoskodása tárgyává tette. E téren is sok nehézséggel kellett megküzdeni, mert sem Pestről, sem Budáról háromszögelési és lejtmérési felvételek rendelkezésre nem állottak, de még átnézeti tervek sem voltak. Amint ezek az előmunkálatok megtörténtek, a tanács az általános szabályozási tervre még 1871-ben nyilvános pályázatot irt ki, melyre összesen 10 pályamű érkezett be. A kiküldött bíráló bizottság a beérkezett szabályozási tervek egyikét sem vélte minden egyes részletében a kivitelre elfogadhatónak, azonban a pályázat mégsem maradt egészen meddő, mert a beérkezett tervek sok eszmét és bő anyagot nyújtottak egy általános szabályozási terv kószitéséhez. ! !
