Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908 (Budapest, 1907, 1908, 1909)

Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1907 - I. Szabályozás

4

„mely a már akkor 15 millió lakost számláló magyar állam tekintélyéhez méltó helyet foglaljon el a müveit nyugat fővárosai sorában. „Az ily értelemben vett nagy főváros kellékeinek tekintette : „a) a kedvező közegószségi viszonyokat, s ezekkel kapcsolatban helyes csatornázási rendszert, tisztántartást, tereket, széles „utczákat, hogy lehetőleg minden lakás világossággal és levegővel bírjon;

,,b) a kényelmes és biztos közlekedést, s evvel kapcsolatban „helyes kövezési rendszert, utak és utczák jókarban tartását;

„c) czélszerü beosztást, hogy a külön foglalkozásúak egy- „mást ne zavarják, hogy a kereskedés egyes főtelepei, rakpart, „vámház, vasúti indóházakegymással biztos közlekedést nyerjenek, „s hogy az egyes várostömbök fejlődése irányt nyerjen, mely elejét „vegye épp úgy a túlsűrű tömörülésnek, mint a városi jelleggel meg „nem férő szórványosságnak;

,,d) diszes középületek elhelyezését, hogy azok egyrészt az „az illető társadalmi körök és osztályok által, melyeknek leginkább szolgálni rendelvók, legkönnyebben elórethessenek, s másrészt a város külalakjának szépségét hatványozzák ;

ne) mulatóhelyek előállítását, nyári idényre szabad, tág, be- „fásitott területeket a test és lélek üdülésére, téli idényre szinhá- „zakat, concert-termeket stb. a nemesebb élvezetek czéljára“.

Ezen egymással összeforrt, s egymástól csak nagy vonásokban elkülöníthető kellékek, Budapesten vagy egyáltalán nem, vagy csak hiányosan voltak meg.

Ha elegendő pónzerő állott volna is rendelkezésre, mindezek rögtönzött keresztülvitelére hiányoztak a többi előfeltételek: a szellemi és az anyagi nyers erő.

Mégis már az összhang biztosítása végett a fokozatos tevékenységnek minden irányban egyszerre kellett megindittatnia, miközben szemelőtt kellett tartania az egész fővárost teljes összességében, a nagy egésznek érdekeit és igényeit, de nem volt szabad elhanyagolni a magánérdekeket sem. Össze kellett egyeztetni a két szempontot, nehogy a közczél túlbuzgó felkarolása folytán az egyesek jogos érdeke elmerüljön.

Ezek azok az általános elvek, melyek a fővárosi közmunkák tanácsa tevékenységének állandóan és következetesen irányt szabtak a múltban, és irányadói a jelenben.

E tevékenység súlypontja az első időben az Andrássy-út- és a nagykörút létesítésére esik.

A balparti városrésznek, illetőleg Pest városának, az egyesítés előtti állapotában ugyanis nem lehetett kétséges, hogy itt, az 1870: X. t.-czikk- ben említett főközlekedési vonalakra két irányban van szükség: