Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1905 - Bevezetés
— 2 körülírás valójában nem jelent egyebet, mint a Duna szabályozásával a főváros határában nyert területeket, melyek részben közczélokra használtattak fel, tehát pénzbeli értékesítésre nem kerültek, részben pedig beépítésre vannak szánva, illetve erre a czélra itt-ott már értékesítve lettek. Ezek a telkek képezték tehát a fővárosi pénzalap eredeti törzsvagyonát, mely a hetvenes évek elején mintegy 7 millió koronára becsültetett. Miután azonban e telkek nem voltak építkezésre alkalmas állapotban, sőt részben még ma is viz alatt állanak, a nagykörút létesítése és később a Kossuth Lajos-utcza kiszélesítése érdekében kénytelenek voltunk azokat, továbbá a körúti kisajátítási és járdafektetési járulékokat, állami előlegekkel megterhelni, összesen 11,964.752 korona erejéig. Ebből 6,974.825 korona 91 fillért időközben törlesztettük, a tartozás tehát jelenleg 4,989926 korona 09 fillérben áll fenn. A dunaszabályozási telkeket a közczélokra való lefoglalás újabb időben is jelentékenyen apasztotta és ma már alig szolgálhatnának az állami előlegek megfelelő fedezetéül, ha az értékviszonyok általános emelkedése a fogyatékot helyre nem hozta volna. Nem épen alaptalan a remény, hogy az árviszonyok további javulása révén a tartozás és a vagyon közötti arány időmultán még kedvezőbbre fordul, — de mivel az értékesítés csak lassanként történhetik és a bevételeket hosszú időn át a kincstári előlegek törlesztése fogja igénybe venni, kétségtelen, hogy a fővárosi pénzalap törzsvagyona az actuális feladatok szempontjából tényező gyanánt számításba nem vehető. Ami pedig az alap növelésére az 1870 X. t.-cz 8. §-ában kijelölt bevételi forrásokat illeti, a helyzet szintén nem sokkal kedvezőbb. E bevételek egyik részét képeznék a 24 milliós kölcsön törlesztésére az 1870. X. t.-cz 4. §-ában kijelölt források azon jövedelmei, melyeket a kölcsön évi járadékai igénybe nem vesznek. Volt pedig a fővárosi pénzalapnak e jövedelmi feleslegből 1870-re 2,099.256 korona 23 fillér 1871-re 1,171.908 17 04 , 1872-re 539.193 77 08 „ 1873-ra 497.905 79 36 „ 1874-re 203.939 V 94 „ összesen tehát 4,512.202 korona 65 fillér bevétele. Azóta ez a forrás a fővárosi pénzalapra nézve teljesen elapadt, egy fillér hozadéka sem volt.
