Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1905 - Bevezetés
3 — Az alap gyarapítására szolgálna még egyrészt a háztelkekhez szabályozás folytán csatolandó közterületek eladásából származó bevétel, másrészt a közmunka váltság és később a helyébe lépett útadó. Míg az úgynevezett terjedékegyezmény a székes fővárossal fennállott, tehát 1901. végéig, az említett közterületek értékesítése a fővárosi pénzalap gyarapodását nem eredményezhette, mert ugyanez az alap viselte a magán telkekből szabályozásra elvont területek kártalanítását is Es bár a székesfőváros e czélból az alapot a terjedék- -egyezménynyel szabályozott némi javadalmazásban részesítette, aterjedékek eladásának és kártalanításának mérlege még így is mindig szenvedő maradt, mert az utak, utczák és terek kiszélesítése folytán sokkal több terjedék volt beváltandó, mint amennyi eladatott. A terjedékegyezmény megszűnésétől, 1902-től kezdve pedig az a helyzet áll fenn, hogy a székesfőváros a kérdéses közterületeket — törvény ellenére ugyan, de tényleg a saját pénztára javára értékesíti. Mindezek folytán a fővárosi pénzalap valóságos és rendes évi bevétele 1875. óta csupán a közmunkaváltságból, illetőleg a közutakról és vámokról szóló 1890. 1 t.-cz hatálybalépte óta az útadóból áll. Pénzben kifejezve az évi átlag a közmunka- váltságnál 100.000 korona körül volt, az útadónál pedig eddig mintegy 400.000 koronát tesz ki. Ha tehát közvetlenül az intézmény életbeléptetése után képesítve voltunk is — egyebektől eltekintve — a balparti belső-körűt boulewardszerü kiépítését végrehajtani és a székesfővárost az ördögárok belső szakaszának igen költséges bebol- tozási műveletében tetemes hozzájárulási összeggel támogatni, — azóta a főv. pénz alap viszonyai állandóan nyomasztók voltak Kihatásukat a székesfőváros fejlődésére eddig mégis lényegesen enyhítette legelső sorban az 1870 LX. t.-cz., mely a sorsolási kölcsönből bocsátotta rendelkezésünkre az Andrássy-ut létesítésére és kölcsönképen az utat szegélyező telkek megalakítására szükségi költségfedezetet. És az Andrássy-ut megnyitása és telkeinek beépítése egy magában is hathatós tényezőjévé vált a város emelkedésének Még inkább mondható ez a balparti nagykörutról, melynek kiépítését a sorsolási kölcsönből az 1884. XV111. t. ez alapján nyújtott 3,433.586 korona segély másrészt a fővárosi pénzalapnak, a további szükséglet erejéig adott, már említett kamat nélküli kincstári előlegek tették lehetségessé. Hasonlókép támaszt leltünk abban, hogy az Andrássy-ut számadását mintegy 2 millió korona felesleggel zárhattuk le ; ez az elért haszon hozott bennünket abba a kedvező helyzetbe, hogy kezdeményezhettük és végrehajthattuk a jobbparti belső körút és a várhegy nyugoti oldalán felvezető Serpentin-ut építését, egyenlő arányban belevonva a költség viselésébe a székesfővárost mindkettőnél, a kir. vár építési alapját pedig a ma már
