Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1904, 1905 (Budapest, 1905, 1906)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1905 - I. Szabályozás
15 Mintá11 mégis figyelemmel a telek dumaparti homlokzatának 180 m. hosszúságára, bizonyosra vehető, hogy itt az épület homlokzatát tagolással kell majd kiképezni, ennek érdekében készségesen kijelentettük, hogy a járdában 3 m.-ig terjedhető risalitok lesznek alkalmazhatók, melyeknek hosszmórete a kiviteli tervek alapján, a czólszerüsóg és a szópószet igényeinek figyelembevételével fog megállapittatni. Az a nagyszabású átrendezés, mely az 1 kér., Gellért-rakparton ésAgGenerthegy környékén a Ferencz József-hid, majd pedig az Erzsóbethid megépitése rendezése, folytán fokozott mérvben fellépett közlekedési igények számbavételével lett végrehajtva, s a mely rendezésnek városfejlődési szempontból kétségkívül elsőrendű jelentősége van, nem tekinthető befejezett megoldásnak mindaddig, mig a Gellérthegy aljában, nevezetesen a rudasfürdői uszócsarnok átellenóben levő hegykanyarulat és a Ferencz József-hiddal szemben levő barlang között elhúzódó terület is, a hegyoldal természeti szépségéhez alkalmazkodva nem rendeztetik. Ez a mintegy 500 méter hosszú terület-szalag ugyanis tűrhetetlen állapotban van, nemcsak szépészeti, hanem közbiztonsági és köztisztasági szempontból is, bántó ellentétet képezvén az uj hidak környékének rendezett képével. Átérezve az elmaradt rendezés végrehajtásának múlhatatlan szükségét, utasítottuk műszaki osztályunkat, hogy a kérdés megoldására nézve tervezetet dolgozzon ki. A műszaki osztály tanulmánya eredményét több, alternativ terven mutatta be. E tervek mindegyikén az az eszme vonul végig, hogy a terület parkszerűen, sétauttá képeztessék ki, elkülönítve a mindennapi forgalom lebonyolítására szánt úttesttől. Az a körülmény, hogy a székesfőváros közönsége a régi Sárosfürdő helyén uj, modern fürdő ópitósót tervezi, másrészt, hogy a Rudasfürdő is át fog építtetni, de ezek közvetlen közelében elegendő árnyas sótahelyekről gondoskodni nem lehet, szintén egyik indító oka volt annak, hogy a műszaki osztály a Gellérthegy aljának rendezésénél arra törekedjék, miszerint a tervezés alatt álló budai fürdők egymással kellemes sétauttal legyenek összekötve. A rendezés terveit beható tárgyalás alá vettük és miután a helyszín sajátos körülményeivel is tüzetesen számot vetettünk, kívánságaink folytán a műszaki osztály a rendezést egy újabb terven mutatta be, melyet mint sikerült megoldást a kivitelre elfogadtunk. E terv szerint a rendezendő terület terepviszonyai a szükséghez képest módositattnak, s a gyalogjáró mentén egy méter magas, faragott kőből készítendő lábazat fog felállittatni, melyre 1*3 mtr. magas, kovácsolt vaskerítés helyeztetik, úgy, hogy a parkot nemcsak az abban sétáló, hanem a járdákon közlekedő közönség is könnyen áttekintheti és élvezheti. A hosszú kerítés egyhangúságát változatossá teszik a kapuzatok és oszlopok, melyek közbeigtatása által a kerítés tagolva lesz. Emelni fogja továbbá a rendezést az is, hogy a Ferencz József-hidnál levő, sablonos közúti vasúti várócsarnok helyett a hegy oldalában kapubejáróval és nyilvános illemhelylyel combinált, díszes kivitelű várócsarnok van tervbe véve. A kerítés vaskorlátja közé beillesztendő kőoszlopok egy része nagyobb méretű és gazdagabb kiképzésű lesz azért is, hogy ezek egyszers-
