Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1903 (Budapest, 1904)
V. Vasutak
46 vasút társaság a budapesti közúti vaspálya társasággal szerződést kötni s azt megkötés előtt a székes-fővárosnak bemutatni. 5. Egyebekben az egységes területhasználati szerződés összes rendelkezései erre a vonalrészre is kiterjednek. A székes-főváros e közgyűlési határozata hozzájárulás végett elénk terjesztetvén, a magunk részéről elismertük, hogy a tervbe vett elrendelzós műszakilag keresztül vihető volna, de másfelöl alig vitatható, hogy a kérdés lényegében azon fordul meg, vajon az Andrássy-ut keresztezését szabad-e megengedni vagy nem? Az Andrássy-út rendeltetését, melyet a székes-főváros rendezésének keretében betölteni hivatva van, már eléggé kidomborítva látjuk azokban az ismételt tárgyalásokban, melyek ennek az útnak közúti vasúti közlekedéssel való ellátása kérdésében eddig lefolytak. Hivatkozunk e részben egyebek közt a nm. m. kir. belügyminiszter úr 1882 márczius 3-án 11991 sz. a. kelt leiratára, továbbá 1893 jun. 8-án 2730 sz. a. kelt saját átiratunkra, végül a nm. belügyminiszter úr 1893 évi jul. 26-án 58111 sz. a. kelt leiratára, melyek egyenként és összesen arról az általános meggyőződésről tesznek tanúságot, hogy föl nem áldozható közérdeknél fogva az Andrássy-út rendeltetésével, útszini vasút létesítése össze nem egyeztethető. Azok az indokok, melyek az Andrássy-út, eddig sikerült sértetlen megóvása végett minden előző alkalommal, érvényesültek, a szóban forgó keresztezésre vonatkozólag is teljes mértékben íönnállannak. Bizonysága ennek a székes főv. tanács 1900 évi 10740 sz. a. kelt határozata is, melylyel ezelőtt négy évvel arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Andrássy-útnak vasúttal való keresztezése meg nem engedhető, A változások, melyek a viszonyokban azóta beállhattak, nézetünk szerint ezen álláspontnak nem a felhagyását, hanem sokkal inkább a fenntartását indokolják, mert az idők folyamán, minél jobban szaporodik a főváros lakossága, az Andrássy-útra természetszerűleg annál nagyobb szükség van. Részünkről tehát ezúttal is ragaszkodtunk a jelzett állásponthoz, úgy lévén meggyőződve, hogy az Andrássy-útat mai állapotában és jellegében a nagy közönség egyetemes érdekében feltétlenül meg kell tartani. A nagykörúti keresztezéstől alig 280 méter távolságra egy újabb keresztezés beiktatása az Andrássy-út belső szakaszát egészen kivetkőzhetné mostani jellegéből és alkalmatlanná tenné azon czélok szolgálatára, melyekre nagy áldozattal alkotva lett. A keresztezésre különben nincs is kényszerítő szükség. A Király-uczai vasút más módon szervesen illeszthető be a közúti vasút hálózatába, nevezetesen úgy, ha a Terézköruti vágányokba fölfelé is beköttetik, a mint lefelé már be van kötve. Ilyen elrendezéssel teljes kielégítést találhatnak azok a közlekedési viszonylatok, melyeknek kedvéért a Király-ntczai vonal meghosszabbítása tervezve van. Ebből folyólag a székes-főváros közönségének múlt évi 395/903 kzgy. sz. határozatához hozzá nem járulhattunk, hanem azt a megoldási módot ajánlottuk a székes-főváros közönségének figyelmébe, mely szerint a Király-utcai vonal vágányai a Terézköruti vágányokba fölfelé is bekötendők volnának,
