Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1903 (Budapest, 1904)
I. Szabályozás
10 A Szemlö- hegyen szer- pentin-ut. Az Ujvilág- utcza és a Károly-körut között tervezett uj utcza elejtése. A Kaplony- utcza meghosszabbítása a Muze um-körutlg, A Pozsonyi-i és Személy nök-utcza kiszélesitési módosítottuk mar azért is, mert ez az utcza főleg a lenti telkek erdekeit lesz hivatva szolgálni. A III. kér. Szemlőhegy szabályozási tervébe egyebek közt fel van véve egy 13 öl széles szerpentin-ut, mely időközben a „Pusztaszeri-ut“ elnevezést nyerte. Ez az ut eredetileg akként lett tervezve, hogy kiindulási pontja a Szépvölgy- és Ürömi-utczák találkozásánál legyen. A Zöldmáli-ut kiépítésének tárgyalása alkalmával-, hogy a szabályozási vonalba eső és jól jövedelmező korcsma épület áldozatul ne essék, már 1900-ban elhatároztuk, hogy a szerpentin-ut kiindulási pontja mintegy 140 méterrel eltolassék. Ennek folyománya volt a székes-fővárossal egyetértő az a további intézkedésünk, mely szerint a kérdéses ut vonalozását is jelentékenyen módosítottuk, mi által el éretett az az előny is, hogy az út jobban fog a terepviszonyokhoz simulni, továbbá a Kilátás-utcza, mely egyébként a Kar- melita-utczánál, mint zsák utcza végződött volna, a szerpentin útba volt beköthető, másrészt a szerpentin-ut déli szakasza az eddigi öblös alakulás helyett egyenes kiképzést nyert s ezzel a Loydl-féle telken az eredeti szabályozási vonalba épített ház elkerültetett, végül, hogy a beigtatott nagyobb kanyarodás folytán elkerülhető lesz mintegy 10 méter magas hegyoldal leásása, ami az útépítés költségeit jelentékenyen apasztani fogja. A székes-főváros a központi városháza telkének és a környéknek szabályozására vonatkozó tervébe felvette egyebek közt egy 6 öles uj utcza nyitását az Ujvilág-utcza és a Károly-körut között. Már 190 Í-ben, midőn az emlitett szabályozási tervet tárgyaltuk, azon meggyőződésünknek adtunk a székes-főváros irányában kifejezést, hogy a kérdéses uj utczának forgalmi szempontból jelentősége nincsen, az tehát felesleges, a döntést mindazonáltal a székes-fővárosra bíztuk, mint a kinek a kapcsolatos, és jelentékeny kisajátítási költségekkel számolnia kell. A székesfőváros a kérdéses uj utczának a szabályozási tervben való benhagyása mellett határozott a nélkül azonban, hogy a kisajátítási költségek fedezetét kijelölte volna. Ebből előállott az a helyzet, hogy az uj utcza által érintett telkek tulajdonosai, akik építkezni óhajtottak, építési engedélyt nem nyerhetnek, viszont az az igényük, hogy telkük sajátittassék ki, fedezet hiánya miatt nem volt kielégíthető. A kérdés felebbezés folytán végre is a belügyminiszter elé került, aki az uj utczának a szabályozási tervből való törlését rendelte el. Számolva a közlekedés igényeivel, a székes-főváros kívánságára hozzájárultunk ahoz, hogy a IV. kér. Papnövelde-utcza, és illetőleg Kaplony-utcza >- folytatásában a Muzeum-körutig, erre merőlegésen egy 0 öles utcza vétes- ‘ sók fel a szabályozási tervbe. ■t Az úgynevezett parlamenti villamos-vasutra nézve az volt az ere- ‘ deti megállapodás, hogy ez a vasút egyelőre a Személynök-utcza és Pozsonyi- b utón át vezetessék az Erzsóbet-gőzmalom előtti térig, ^ mig végleges helyéül a rakpart lett kijelölve. E vasút közigazgatási bejárásán azonban a bizottság annak a nézetének adott kifejezést, hogy amennyiben az emlitett két ut legalább 20 méterre kiszélesittetnók, a villamos vasút ezen a nyomon véglegesen megmaradhatna. Az utak kiszélesítése ma még minden nagyobb nehézség nélkül volna keresztülvihető, mert azok a telkek, melyekből a
