Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1900. évi működéséről - IV. A Szent Gellért szobor környékének rendezése
38 volna szó, úgy a szóban forgó tervezet nagyobb elismerésre tarthatna igényt. A szobor a bid tengelyében az út.szin felett 6 00 mtr magasságban a lépcső támfala előlt nyer elhelyezést. Előállítási költségét tervező 236 57 2 koronába számit ja. A pályaterveket az azokban kifejezett eszméket tekintve három csoportba oszthatjuk: Az első csoportban a centrális és symetrikus elrendezésű építészeti kiképzésű terveket látjuk, s legtöbb pályázó ezen irányban haladva kereste a megoldáshoz vezető utat. Ilyen tervek: „Tavasz .Turul“ „ Szorgalom,“ „Egyesült erővel,“ „Kevésért jót,“ „Pietas,“ „Erzsébet,“ és „Fehér kereszt,“ „Legenda“ s „A létért való küzdelem“ jeligés tervek. A második csoportba sorozhatok „140.000 korona“ és „Buda“ jeligés tervek, hol a központot arcliitektonikus kiképzés alkotja, a lépcsőzet azonban féloldalt van elhelyezve. A „Fekete kereszt“ és „Ki mit bir“ jeligés tervek képviselik a harmadik csoportot, melyekben lehetőleg kevés architektúrával a természetadta helyiviszonyok felhasználásával s a hidtengely hangsúlyozásának mellőzésével a lépcsőzet is egyoldalú megoldást nyert. Visszapillantva az elbírált pályaterveken alulirott biráló-bizottság sajnálattal konstatálja, hogy azok között oly tervet, mely a programúiban kifejezésre jutott intencióknak mindenben megfelelne, mely a gyakorlata szempontokat a természet adta festői helyi viszonyokkal művészi felfogással egy egységes szép képpé tudta volna egyesíteni, mely az arányaiban hatalmas eskütéri-hid tengelyének művészi lezárását s a hídfővel szemben levő meredek sziklafal monumentális kiképzését s ezzel kapcsolatban a Szt.-Gellórt szobor művészi elhelyezését megengedhetővé tette volna, nem talált. A pályázat ezen meddősége a bíráló bizottság véleménye szerint abban leli magyarázatát, hogy a szóban forgó feladat művészi megoldását egyrészről a helyiviszonyokból folyó fizikai nehézségek, más részről pedig az ott elhelyezendő Szt. Gellert szobornak előzetesen megállapított méretei, felette megnehezítették. A tervező művész fantáziájára nehezedő körülményekkel való küzdelem a beérkezett tervekből világoson látható. Alulirott biráló-bizottság ezek után ismételten egybevetve a megbírált tervek előnyeit és hátrányait, a pályázati felhívás V. pontja értelmében, melynél fogva a kitűzött pályadijak a viszonylag legjobbnak talált két tervnek feltétlenül oda itélendők, a következőleg határozott: A 2000 koronás első dijat szótöbbséggel a „Turul“ jeligés tervnek; az 1000 koronás második dijat szintén szótöbbséggel az „Erzsébet“ jeligés tervnek Ítélte oda. A jeligés levelek felbontatván konstatáltatok, hogy az első pálya- dijjal jutalmazott „Turul“ jeligés terv szerzői: Kall ina Mór és A rkay Aladár építészek; a második dijj al jutái mázott „Erzsébet“ jeligés pályaterv szerzője: Alpár Ignácz építész.
