Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1900. évi működéséről - IV. A Szent Gellért szobor környékének rendezése
— 36 — Előállítási költséget tervező 203.270 koronába számítja, melyből a tervezett építmény számításunk szerint nem valósítható meg. 15. 1662. szám. r> / 4 tervrajz, tervleirás és költségvetés. Az előbbi tervezettel rokon megoldást tüntet fel, mely abban különbözik az élőbbemtől, bogy 8*00 mtrrel rövidebb kiterjedésű, két karú lépesőzete nem a középen, hanem kétoldalt kezdődik s a szobrot a 7 C0 mtr. magas első nyughely szélére a híd axisába állítja. A lépcsőzet támfal sikjai itt vízesésekkel vannak élénkítve. Lépesőzete 24.00 mtr. magasságban végződik A terven a szobor elhelyezése jóval kedvezőbb megoldást nyer azonban az egész mű összbenyomása kevésbé sikerült, mint az előbbi terven látható. Előállítási költsége tervező szerint 235.702 koronába kerülne, mely összegből a tervezett mü számításunk szerint előállítható volna. 16. 1663. szám. „Buda.“ 3 tervrajz, tervleirás, költségvetés. Tervezet szerint a hídfővel szemben 30*00 mtr széles és 2100 mtr magas támfalszerü két kerek tornyocs- kával hangsúlyozott kiképzés van, melynek közepén egy 16*00 mtr átmérőjű, félkörrel zárt 6 50 mtr mély fűike- szerü mélyedés közepén elhelyezett kápolna csarnokban áll a szobor. Az építmény északi oldalán indul ki a 2*50 mtr széles nyughelyekkel tagozott egy karú szabad lépcsőzet, mely 15*00 mtr magas nyughelyig vezet, honnan lejtős utón halad tovább a hegyoldalon a 21*00 mtr magasságban levő középső nyughelyig. A lépcsőzet támfala egyszersmind a programra kivánta serpetin út támfalát alkotja. A szobor déli oldalán rövid lépcső karon 2*50 mtr magas nyughelyre jutni, honnan lift vezet a fentebb említett magasságára. Az építmény középső része faragott és termés kővel, a lépcsőzet támfala pedig termés és faragott kő vön kívül nyers téglával van burkolva. Tervezetben azon — az ügyes kézzel és szépen megrajzolt — alapeszmét, mely szerint a szobor és annak háttere a hidtengelylyel szemben levő hegyoldal díszét képezze s hogy a hegyre vezető lépcső ettől elkülönítve a serpentin ut felé eső támfalból fejlesztessék ki, sikerültnek találjuk. Nem mondható ugyanez az eszme részletes kiképzéséről, különösen azon oknál fogva, hogy a szobrot egv kápolnaszeni építmény alá egy alagutszerü nyílásba
