Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1897, 1898, 1899, 1900, 1901 (Budapest, 1898-1902)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1900. évi működéséről - IV. A Szent Gellért szobor környékének rendezése
U'' — 37 — helyezi, miáltal a hegyoldalt díszíteni hivatott homlokzat egy megkezdett és abbanhagyott alagutszerü nyilas jellegét viseli magán s hogy a középső építmény síkja nem áll merőlegesen a híd tengelyére. Előállítási költségét tervező 234.600 koronára számítja, mely összegből számításunk szerint a tervezett mű előállítható /volna. 17. 1G64. szám. [_ J (rajzolt fehér kereszt.) ” I—I 3 tervrajz, 1 távlati kép, tervleirás, költségvetés. Tervezet egy 58 00 mtr hosszú, támfalszerü építményt tüntet fel, melynek két oldalán két 24 00 mtr magas toronyszerű építmény áll. Lépcsőzete a hid axisában indul meg s az első nyughelyen két 2 50 mtr széles karra oszlik s vezet fel a 20 00 mtr magas platóig. A szobor a lépcsőzet első nyughelyén foglal helyet, melyet egy reliefekkel díszített 600 mtr magas támfal s egy 20.00 mtr magas obeliszk elé állít. Tervezet jellemző s utóbbi tervektől eltérő sajátsága abban nyilvánul, hogy a tornyok között látható hegyoldalt a már említett támfal i öl öt t minden díszítés és burkolás nélkül szabadon hagyja. A csinosan kiállított tervezet azon lényeges hibában szenved, hogy az építmény liidaxisába eső középső része uuy arányaiban mint részleteiben eltörpül a serpentin-út felé eső hegyoldal 1500 mtr magas burkoló fala mellett, s továbbá hogy a szobor főalakját alig 3 00 mtr magasságban helyezi a járda fekszine fölé, a mely körülményből kifolyólag nagyobb távolságról nézve az kellően nem juthat érvényre. Előállítási költségét tervező 270000 koronába számítja, mely összegből a tervezett mű előállítható volna. 18. 1GG5. szám (fekete kereszt). 4 tervrajz, tervleirás, költségvetés. Egyedüli tervezet, mely lehetőleg kevés architektúrával kísérli meg a programúi kívánta megoldást Mint a hogy a tervezetből kivehető, a megoldás jellegzetes részét egy 3 00 mtr szélességű lépcsőzetes és támfalak közé fogott út alkotja, mely a 32 00 mtr magas fekszinben egy arányaiban elhibázott hemiciklussal zárt nyughelyre vezet. Tagadhatatlan, hogy a szépen megrajzolt tervezetben eredeti és a többi tervtől teljesen eltérő felfogás nyilvánul, s ha jelen esetben nem az Eskütéri-hid tengelyébe eső hegyoldal művészi kiképzéséről, hanem csupán csak egy bizonyos hegyre vezető-út megoldásáról
