Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1895. évi működéséről - Bevezetés
5 — Tartozó hálával a kormány és a törvényhozás iránt, emlékezzünk itt meg arról, kogy kérelmünk az 1884. évi XVIII. t.-cz. alkotásával teljesítve lón. Méltó az elismerésre a székes-főváros az az előzékenysége is, melyet a Duna szabályozása folytán nyert telkek részben vitássá tett tulajdonjogának rendezése iránt tanúsított, megkönnyitvén ezzel az idézett törvény alkotását. Az említett és készpénzben rendelkezésünkre állott előleg átengedésével abba a kellemes helyzetbe jutottunk, hogy a nagykörút vonalába esett ingatlanok kisajátítását programmszerüleg alulról felfelé megindíthattuk, tekintettel lévén arra, hogy a nagykörút vonalába tervezett főgyűjtő csatornának ebben a rendben kell épülnie. Készpénzünk kimerülésével az 1884. XVIII. t.-cz. nyomán a dunaszabályozási telkek, továbbá a nagykörúti kisajátítási járulék és járdafektet esi járulék lekötésével a pesti hazai első takarékpénztár egyesülettől 2l/2 millió frtnyi 574%-os kölcsönt vettünk igénybe, és ez elegendő lett volna arra, hogy a nagykörút hátralékos munkáit belőle eszközölhessük; de a munkálatok fokozatos kivitelében fennakadást idézett elő az a körülmény, hogy a főgyűjtő csatornának a főváros feladatát képezett megépítésénél késedelem merült fel, a mi egyrészt arra indított bennünket, hogy a körút vonalán legalább az építkezések lehetővé tétele végett, ideiglenes rendezéseket eszközöljünk, — másrészt azt vonta maga után, hogy az út kiépítésére beszerzett tőkét nem annyira az ideiglenes rend ezések költségei, mint inkább a kölcsön kamatai tetemesen megcsonkították, úgy, hogy mire a főgyűjtő csatorna építését az út végleges rendezése követhette volna, hiányzott erre a fedezetünk, sőt növelte zavarunkat az a körülmény, hogy a 21/2 millió kölcsönből egy millió írtnak a visszafizetése is esedékessé vált. A m. kormány alkotmányunk helyreállítása óta mindig kiváló figyelmet fordítván az ország fővárosának fejlődésére, ezen szorongatott helyzetünkben is segítségünkre sietett; nevezetesen újabb kamat nélküli előleget engedélyezett nemcsak a 2í/2 milliós kölcsön teljes visszafizetésére, de arra a czélra is, hogy a nagykörút rendezését befejezzük. Ezek a mozzanatok kisérték az Andrássy-út és a nagykörút ügyének kifejlósét. A sok nehézségnek ma már csak emléke van meg, melyet megédesít az öröm, hogy e két nagy müvet létrehozhattuk. Általános városrendezési szempontból mindkettőnek meg van a maga különleges rendeltetése, az egyik díszútvonal, a másik főforgalmi ér mely összefűzi egymással a különböző városrészeket. E mellett mind a kettő előmozdítja a közegészség érdekeit, s hogy ezeknek milyen nagymérvű szolgálatot tesz, — csak az méltányolhatja, a ki tudja, mi volt előbb ezen útvonalak helyén s a ki tudja, hogy a nagykörút a balparti városrész általános csatornahálózatának is alapját képezi s nélküle helyes csatornázási rendszer nem lett volna megalkotható. S ha két útvonalnak és a belső körútnak, melynek boulevardszerü kiépítését szintén e tanács eszközölte a fővárosi pénzalapból, jelentőségét nemcsak önmagukban, de azon hatásukban is vizsgáljuk, melyet azok fokozatosan tágult környezetükre kifejtettek, bízvást mondhatjuk, hogy ezek a kezdeményezések képezték az alapot a balparti városrész azon óriási fejlődéséhez, melyet most Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén örömmel mutathatunk be az egész világnak. Az általános szabályozási terv megállapítása után, melynek két legkiválóbb részletéről az imént szólottunk, figyelmünket tüzetesebben fordíthattuk azokra a többi feladatokra, melyeket az 1879. évi X. t.-cz. elénk tűzött. A szabályozások természetesen csak építkezésekkel juthatnak teljes mértékben érvényre s az építkezési kedv a város fejlődésében egyike a legnagyobb ténye-
