Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1895. évi működéséről - IX. Vasutak

— 62 radt 8,871 300 forint, azaz nyolczmillió háromszázhetvenegyezer háromszáz írt további fedezésére szolgálnak az engedélyes társaság vagyonának az e részben fennálló szerződések szerint háramlás és megváltás tárgyát képező azon alkatrészeinek értéke, a melyeket a jelen engedélyokirat tárgyát ké­pező vasutópités és üzletberendezés czéljaira akár természetben, akár érté­kesítés utján felhasznál. Ha ez a felhasználás természetben történik, a szóban forgó vágyón­ál karrészeknek a kereskedelemügyi m. kir. miniszter által Budapest székes főváros közönségének meghallgatása mellett esetről-esetre megállapítandó értéke, ha pedig értékesítés utján történik, az értékesítés utján befolyt ér­ték veendő a fedezetnél számításba. A 6. §-ban megállapított tényleges tőkéből a fentebbi határozmányok alkalmazása után fedezetlenül maradt rósz fedezésére, végül engedélyes rész­vénytársaság jogosítva van egyenként 100 forintról szóló részvényt kibo­csátani és ezen összeggel alaptőkéjét felemelni. A kibocsátandó uj részvények a társaság álta1 már kibocsátott rész­vényekkel teljesen egyenjoguaknak tekintetvén: a társasága tőkefelemelós kapcsán az alapszabályok módosítása utján gondoskodni fog arról, hogy a fentebb a) alatt számszerűleg jelzett forgalomban lévő czimletei is megfe­lelő számú 100 frt névértékű részletekkel kicseréltessenek. Engedélyes részvénytársaság azonban jogosítva van az utóbbi összeg fedezetéül részvények helyett részben elsőbbségi kölcsönkötvónyeket is ki­bocsátani, a melyek kibocsátási árfolyamát a kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter ur a pénzügyi miniszterrel egyetértői eg állapítja meg. A pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt a forgalomban lévő, il­letve kibocsátandó kölcsön-kötvényeknek törlesztésére és kamatára szüksé­ges összegek és ezután a részvényeknek a kereskedelemügyi m. kir. minisz­ter által a pénzügyminiszterrel egyetértő eg megállapítandó törlesztési há­nyada a további sorban e részvényeknek legfeljebb 5%-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő. Ha az engedélyes társaság a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasútépítés és üzletberendezés czéljaira a székes-fővárossal eddig fennállott szerződések alapján háramlás és megváltás tárgyát nem képező vagyonalkat- részeket használ fel, azoknak a társaság meghallgatásával a kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter által megállapítandó és a fenti 6. §-ban megállapí­tott építési tőkéből fedezendő ellenértéke a társaság rendelkezésére álló külön tartalékalapba helyezendő el. Ugyancsak ebbe a tartalékalapba helye­zendő el a részvények kibocsátása esetén netalán elért netto íelpónz is. A társaságnak ezen külön tartalékalapja osztalékokra nem használható fel, egyébként a társaság rendelkezésére marad és a jelen engedd yokirat alap­ján szükséges tőkerendezésnél felmerülő tőkeveszteségek és leírások pótlá­sára fordítható. A szóban lévő tartalékalap kamatai és jövedelmeire nézve a fenti korlátozás ki nem terjed, ezen kamatok és jövedelmek az üzleti számlába helyezhetők. 12. §. A jelen engedély tartama a fennebbi 2. §-ban idézett szerződés sze-

Next

/
Thumbnails
Contents