Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1895. évi működéséről - Bevezetés
A fővárosi közmunkák tanácsát az 1870. évi X. t.-cz. teremtvén, a múlt esztendő az intézmény fennállásának huszonötödik éve volt. Midőn tehát 1895. évi működésünknek a törvény rendelése szerint a következendőkben vázlatos leirását készülünk adni, egy negyedszázados múltra tehetünk visszapillantást. Buda és Pest e negyedszázadot megelőző állapotának beható ismerete szükséges ahhoz, hogy az ország fővárosának mai képe tárgyilagos megítélés alá vétethessék. És a ki ezen intézmény hatásának eredményét elfogulatlanul kívánja megállapítani, az nem fogja elmulasztani, vizsgálódása körébe vonni egyrészt a helyzetet, melyet életbe hivatásunk idejében találtunk, másrészt az eszközöket, melyek feladataink betöltésére nézve rendelkezésünkre állottak és ezek mérlegelésével veendi megítélés alá azokat, a mik történtek. Tény, hogy bár a városfejlesztés nagy munkájának természetesen az akkori viszonyokból kellett kiindulni, nem volt semmi, a mi már megkezdve csak folytatást igényelt volna. Rendszernek, tervszerűségnek, vagy legalább valamely határozott iránynak nyoma sem volt található. Legelőiről, úgyszólván az abc-nél kellett kezdeni. — A testvérvárosok területének olyan tér-képe sem volt meg, a mely vezérfonalul szolgálhatott volna. Csak Pest háromszögellési és lej tin érési felvétele volt folyamatban s e tanács sietett a költségekhez 12000 írttal hozzájárulni, hogy a működéséhez nélkülözhetetlen művelet minél előbb befejezést nyerjen. Buda hasonló felvételéről még szó sem volt; e tanács eszközöltette a pénzügyminisztérium kataszteri osztálya által, mely éppen akkor — persze más czélból — hasonló munkálatokkal foglalkozott. E felvételektől függetlenül műszaki osztályunk megfeszített szorgalommal vette munkába azon térképek kószitósót, a melyek szükségesek voltak ahhoz, hogy az általános szabályozási tervre nemzetközi pályázatot Írhassunk ki. E kiírás 1871. már- czius havában történt meg, Buda és Pestre együttesen, mert működésünk első per- czétől fogva a kettőt mindig és mindenben Magyarország egységes fővárosának tekintettük és ehhez szabtuk intézkedéseinket. A pályázat többféle tervnek juttatott birtokába, de — mint hasonló esetekben rendesen történni szokott — a pályatervek között egy sem volt olyan, a mely — ha csak módosítva is — a testvérvárosok szabályozásának és általános beosztásának alapjául elfogadható lett volna. Ilyen tervnek a készítését, figyelemmel ama, minden esetre becses eszmékre, a melyek a külömböző pályatervekben kifejezésre jutottak, műszaki osztályunknak tettük feladatává és így jutottunk el ahhoz a szabályozási tervhez, a melyet Buda és Pest városok általános rendezésének és beosztásának alapjául vettünk, egyetértésben a két város hatóságával. E terv alapeszméjét tudvalevőleg a sugárutak és a körutak képezik, a melyek részben meg voltak, részben pedig újonnan voltak létesítendők. Ez utóbbiak közül legnagyobb fontossággal bírt és bir ma is az Andrássy-út és a nagy körút. A törvényNagyméltóságu magyar királyi MinisteriumT