Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
105 részben (tehát a vasrészóben) készítenék nagyobb átmérővel, míg a falazati részt az eddigi kutak teljesen elegendő átmérőjével építenék 35 centiméteres bétonfalból. Mivel e második módozat építése és sülyesztése egyszerűbb s költség tekintetében is előnyösebb, tényleg ezt is alkalmazták. E mellett az I-ső számú kutat lyukas gyűrű nélkül, a II. és III. számú kutakat két és a IV., V., VI. VII. számú kutakat három lyukas gyűrűvel létesítették, mi a kutak helyéül szolgáló kavicsmedencze réteg vastagsága által van indokolva. Csak az I-ső számú kútra nézve jegyezzük meg, hogy ezt az igen mély pontot kár lett volna kiaknázatlanul hagyni, mivel pedig itt közvetetlenül az alsó jó vizvezető kavics-réteg fölött laza homok van, ezt a kúttól el kellett zárni. A kutak fölszerelése teljesec egyezik a legutóbb megépített szigeti kutak berendezésével, oly külömbséggel azonban, hogy a szívó csövek hátulcsapó szelepekkel vannak ellátva a vízzel való föltöltés czéljából. 3. A vízmennyiség. A víznyerő rendszer megállapításakor a nyerhető vízmennyiségre is kell következtetést vonni. Az I. szakasz üzemben lévő négy kútja már előzőleg ismertetett jó kihasználási fokával, de nagy ellenállásával, az 1894-ik száraz esztendő nyarán, közép +2 00 méter emelkedő dunavizállástól kezdve -f-D40 méter apadó dunavizállásig, tehát már alacsony nyári viz mellett is, állandóan megadta a 30—33000 köbméter naponkint! vízmennyiséget. Ez a vízmennyiség a reá következő tél folyamán a Duna 0 vízállásáig fokozatosan 20000 köbméterre sülyedt. Figyelembe véve a kutak D00 m., egészen 2 00 méter, sőt ezt is meghaladó ellenállásait, a mérnöki hivatal arra a következtetésre jutott, hogyha ezeket a nagy ellenállásokat eltüntetjük vagy csökkentjük, akkor ugyanami dunavizállások mellett és ugyanazok mellett a kútvizállások mellett sokkal több vizet fogunk termelhetni, vagy ugyanama dunavizállások mellett ugyanazt a vizmenyiséget sokkal magasabb kútvizállások esetében fogjuk megnyerni. Miután pedig a jelenleg szóban lévő felső kavics-medencze kiaknázására szolgáló kútrendszer nagyobb hasznosítási fokra s csekély kútellent- állásokra volt megtervezve s mivel továbbá e medencze szűrőrétege az alsó medenczéjónél sokkal mélyebb és nem rosszabb minőségű, bátran lehetett arra következtetni, hogy az építendő hét kút a Duna középvizállásainál 60000 köbméter vízmennyiséget, a Duna 0 vízállásánál pedig 40—45 ezer köbméter vízmennyiséget fog szogáltatni. Ez a föltevés a gyakorlatban nem vált be teljesen, mert daczára annak, hogy az uj rendszerű kutak kitünően beváltak és ez által a kavics medencze legnagyobb fokú kiaknázása vált lehetségessé, mégis a napi átlagos víztermelés közép dunavizállások mellett sohasem volt több 30—40 ezer köbméternél. u
