Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
106 4. A felső (átemelő) telep elhelyezése és a kutak szivóvezetéke. A már idézett programra előírta, hogy a kiaknázandó felső níeden- cze kútjainak vize közös szivattyú-telep által emeltessék ki. Ennek megfelelőig létesült a Löwi-fóle téglagyár helyén az átemelő telep. Ez a pont egyúttal a kavics-medenczének s igy a kútvonalnak is közepe, miért is e helyről a kutak legjobban hozzáférhetők, fölügyelhetők és a szivóvezetéthosszak a legarányosabban oszthatók föl. A III. szakasz szivóvezetékónek létesítésénél a már működéiben álló szivóvezetékek tervezése alkalmából fölállított alapelvek érvényesültek, mert ezek a gyakorlatban kitünően beváltak úgy az üzem, mint az ellenőrzés, szabályozás és az áttekintés gyorsaságának szempontjából. Ezek az a’apelvek a következők: 1. A kutakban függő szívócsövek könnyűek legyenek s a kútfaltól független tartón erősittessenek meg. 2. A kútban fölszerelt és a földben elhelyezett vezetékrészek lehetőleg ruganyosán köttessenek össze. 3. A kútban levő vezeték hátulcsapó szelepe könnyen hozáférhető legyen. 4. A vezeték a szivattyúk felé emelkedjék. 5. Minden kút önálló vezetékkel bírjon, melyek egy helyen egyesüljenek. 6. Minden vezeték két zárólappal legyen ellátva, melyeknek egyikét közvetetlenül a kút mellett, másodikát pedig közvetetlenül az összetorkolás előtt kell a vezetékbe iktatni. 7. A vezefék összes ellentállása még akkor is egy méteren belül maradjon, ha egy kút szomszédját kicsatolják, tehát akkor, ha a vezetéknek az előirányzottnál több vizet kell szállítania. 8. A vezetékek hozzáférhetőleg, tehát csatornákba helyeztessenek el. 9. A vezetékek összetorkolásánál oly világos és szell&e épület emeltessék, melyen át a vezetékek könnyen hozzáférhetők, a csatornák szellőztethetek, melyben a szabályozáshoz szükséges mérő-eszközök jól és czélirányosan elhelyezhetők és kezelhetők legyenek. 3 0. A kutak még akkor is szabályozhatók legyenek, ha magas vízállások alkalmával a csatorna s igy a vezeték is viz alá kerülne. A fölállított tételek 7-ik pontjában szereplő egy méter ellentállás nem általános érvényű; ennek ily mérvű megállapítása csakis ebben a specialis esetben mutatkozott szükségesnek, a gépház felszerelésénél fogva. A mi a szivóvezetékeknek csatornákban való elhelyezését illeti, ez az elrendezés a felső kavics-medencze szívócsöveinél még szükségesebbnek mutatkozott mint a másik két szakasznál. A felső kavics-medenczében ugyanis a szükséges nagyobb depressió következtében a talaj vízállások is nagyobb ingado/ásóknak vannak alávetve; ennek következtében a szűrőrétegek is nagyobb változást szenvednek; ennélfogva a csatorna nélkül fektetett vezetéknél könnyen és gyakran előállhatnak üzemzavart okozó tömítési hibák. A szabályozó kamra, a szívócsövek és azoknak csatornájuk, az I-ső szakaszéhoz teljesen hasonlóan épült meg.
