Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
100 a nagy zajlások idején, megközelíthetetlen a sziget és mivel rajta lakók nem élnek, mivel továbbá berendezési tárgyai között mozgó szerkezet nincs, az átjárás biztosításáról gondoskodni, szükségtelen Ha a szigeten gépüzemet kellett volna létesíteni, vagy az összes vízmennyiségnek sokkal tekintélyesebb százalékát kellett volna onnan megszerezni, a közlekedés állandósításáról mindenesetre gondoskodni kellett volna, de még ez esetben is érdemes önálló megoldással foglalkozni, olyannal ugyanis, mely az állandó közlekedés lehetőségét a viz fölött éri el, vagy ennek megvalósítására tisztán e czólra szolgáló, teljesen külön tunnel utat hozni kombináczióba. A fölsoroltak alapján a tunnel szelvényét a nyílt szifonnak megfelelően határozták meg, vagyis a keresztezést magát használták a víznek átvezetésére. A tunnel keresztmetszotót 18 m. magas és 1*2 m. széles fordított tojás alakú szelvényűvé állapították meg, melynek alsó részét a magassággal, mint sugárral rajzolt körívvel letompitották. A tunnellnek portlandczement-bétonból (1:5-höz keverve) készített oldalfala 15 cm., a feneke pedig 25 cm. vastag. A fenék anyagában elhelyezett két kis csőnek egyike építés alatt a levegő benyomására, másika pedig az esetleg beszűrődő“ viz elvezetésére szolgál. A tunnel teljesen vízszintes és mind a két végaknába a Duna 0 pontja alatt 17*88 m. mélyen torkol be. A két végakna a meglevő kutak modellje szerint 2*83 m. átmérőjű, úgy hogy a meglevő vágógyűrűkkel voltak sülyeszthetők. A kezelés és a tunnelben levő viz esetleges kiszivattyúzása czéljából a végaknák fölé épületeket emeltek. Az épités folyama alatt a szigeti végakna sülyesztésekor elrepedt. Ezt a repedést akkor csak ideiglenesen zárták el vashevederrel és betongyűrűvel, annak végleges kijavításáról a tunnel építésének befejezése után úgy gondoskodtak, hogy a végakna körül 6 m. belső nyílású kutat sülyesz- tettek a kék agyagrétegig és a két akna közötti falközt agyaggal tömték tele. Ily módon a repedés helyét a vizbeszivárgástól teljen mentesítvén, a hevedert és béton-gyűrűt levették, a repedés helyén kivágott fecskefark alakú rést prdig bétonnal kitöltötték. A pesti oldalról, a tunnel építését 1894. junius hó 23-ikán, a szigeti oldalról pedig ugyanazon év augusztus hó 29-én kezdték meg. A két oldalról megkezdett tunnel 1894. november 2-ikán ért össze, mikor a pesti rész 327*5 m,, a másik pedig 169*8 m. hosszú volt. A tunnel építése egészen várakozás szerint, minden akadály nélkül ment végbe és 1894. április 28-ika óta folytonosan zavartalanul működik. A tunnel megépítésére a főváros Könyves Tóth Mihály mérnököt hívta föl, a ki Wünsch Róbert társával együtt azt végre is hajtotta. 4. A szívó vezeték. A tulajdonképeni szívó vezeték két részből áll, melyeket a tunnel köt egymással össze. A szigeten levő 4 kút szívó vezetéke a vizet a kutakból syphon-
