Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
101 szerűleg, a tunnel szigeti végaknájába szállitja, inm n a viz közlekedő cső módjára működő tuunelen átömlik a parti végaknába, honnan a gőzszi- vattyúgép szívócsöve kiemeli és a városi csőhálózatba szállitja. A sziget hosszában lótesitett járható béton-csatornában van elhelyezve -f~ l*o m. tengely magassággal a fő szívócső, melyből minden kúthoz egy szabályozó tolattyúval ellátott cső ágazik el. A kiágazó csövek képezik a syphonoknak a kutakba nyúló szívó oldalait. A fölszivott viz a betorkoló csövek számával arányosap vastagodó közös szívócsövön át a végaknába ömlik ki. A parti végaknától a szivattyúig terjedő szívócső elrendezése általánosságban megegyezik az I. szakasz kútjaiban elhelyezett szívócsövekével és csupán abban különbözik azokétól, hogy a míg azok a szabályozó kamarán keresztül jutnak a gépházba, addig ez közvetetlenül a gépházba illetőleg az ott levő közös fő szívócsőbe van bekötve. A szivattyú üzem meginditása igen egyszerű akkor, ha a Duna vízállása elég magas arra, hogy a szigeten levő csőhálózat a talajvíz szine alatt legyen. A szívócsövek csatornái az esetleges javítások végrehajtása czél- jából vizáthatatlan portland cement-bétonból készültek ugyan, de a talajvíz a szivattyúzás szünetelése idején a kutakban emelkedve, a kiágazó csövek csatornáin át a fő szívócső csatornába is eljuthat, tehát a csőhálózat a talajvíz szine alá kerül. Ennél a kedvező vízállásnál a kutakban syphonszerüleg elhelyezett szívócsövek minden segédeszköz fölhasználása nélkül működésbe jönnek; a mint a szigeti végaknában a vizszin a kellő mélységre sülyedt. Nagyobb nehézséggel járhat az üzem meginditása akkor, ha a szívó vezeték főcsöve nincs talajvízzel ellepve, akkor ugyanis nincs kizárva, hogy a csőhálózatba levegő jutott, mely a syphon meginditása végett előbb eltá- volitandó. Erre az eshetőségre a telep megfelelő légszivattyúval van fölszerelve. A szűrőréteg kihasználásának és a szűrésnek szabályozása ezeknél a kutaknál nem volt úgy megoldható, mint az I. szakasz kútjainál; itt ugyanis a sziget keskeny alakja és az a körülmény, hogy a négy kút egy hosszú vonalban van elhelyezve, kizárta a központi szabályozó kamra alkalmazását. E helyett a sziget hosszában elhúzódó fő szívócsőből a kutak felé elágazó csövekben, könnyen hozzáférhető aknákban vannak a szabályozó tolattyúk elhelyezve, melyek segélyével az egyes kutak vizszine beállítható. Ezeken kívül a végaknában vannak fölszerelve a kutak vizszinét föltüntető jelző készülékek is. A JII-ik szakasz. A káposztásmegyeri végleges jellegű vízműnek befejező része volt az 1894. évben elfogadott általános terv szerint az u. n. III-ik szakasz, mely Salbach B. előzetes számításai szerint, a mintegy 60000 köbméter napi vízszolgáltatásra alkalmas káposztásmegyeri felső kavicsmedencze kiaknázására volt alapítva. E III. szakasz építésének, az általános terv szerint kidolgozott programmja a következő volt: „A vízműnek már kiépített és üzembe helyezett, valamint építés
