Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
60 mint szűrő az ily telepeknél, alább fogom tárgyalni. Ha az ezekből a gyüjtőtele pékből nyert viz minősége rosszabbá vált, ez hasonlókópen abból a körülményből magyarázható, hogy a mióta rakpartépités következtében a talajvíznek a Duna-meder alatti kavicsrétegből való folyását megakasztották, a telep e része túlnyomólag olyan vizet ad, mely a meder alatti rétegekben, a balparti völgyszegély magasabb fekvésű helyeiről normális irányban folyik a Duna medre felé és ez útjában fölveszi azokat a szennyeket, melyeket a város ama részének mentén, mely alatt ezek az oldalvást jövő vizek elfolynak, a meder alá szivárogtak és a föltárt vízbe vegyültek. Már ebből az okból is kívánatos volt a vizgyüjtőtelepeket a város területén jóval felül létesíteni, a hol a talajt emberi lakások szennyvizei még nem inficziálták és a hol a fönt jelzett zavarokat el lehet kerülni. Ezek a megfontolások eredményezték a véleményem alá terjesztett káposztásmegyeri tervet, mely elvileg egyszerűen el nem vethető, noha — a mint alább kitűnik — a viz- nyerésre vonatkozólag az abban javaslatba hozott eszközök módosítási a szorulnak. A Duna jobbpartján tiz évvel ezelőtt létesített gyűjtő fönnállásának egész ideje óta kifogástalanul működött. —- Ezen a helyen annak idején pontos talajvizsgálatokat eszközöltek és oly előmunkálatokat tettek, melyek szerint a kivitel észszerűen megtörtént és e helyen nem is fordultak elő oly zavarok, mint a minőket a balparti telepnél jeleztem. Ez a telep, úgy mint az első években, még ma is állandó mennyiségű használható vizet ad, a szerint a különbözet szerint, mely a tőkútban, illetőleg gyűjtőgallériában a szivattyúkkal lemélyitett vízállások közt mutatkozik, mely a talajvizállást szabályozza. Az a körülmény, hogy ez a különbözet korábban, a mikor kisebb mennyiségű vizet nyertek, csekélyebb volt mint később, a mikor kétszer és háromszor annyi került ki ezekből a gyüjtőtelepekből, igen természetes és nem vonja maga után azt a föltevést, hogy annak oka a folyammeder szűrőképességének csökkenésében rejlik. Igaz, hogy észszerűbb lett volna, ha ez a telep szintén följebb és egészen a város területén kívül létesült volna, hogy ezáltal eleje vétessék annak, hogy a szennyvizek a talajrétegekbe való beszivárgásukkal tisztátlanságot okozzanak, A létező víznyerő telepre vonatkozó fejtegetéseim után áttérek a Káposztásmegye ren, az újpesti sziget és Dunakesz között tervezett telepre vonatkozólag nyert föladatomra. A előmunkálatok átvizsgálása után, melyek az elém terjesztett tervezet érdekében, ezen a területrészen korábban tétettek, nem találtam elégséges anyagot arra, hogy a várandó eredményre nézve nyomban biztos következtetést vonhassak le. Minden ily munkálatnál és kivált nagy vízmennyiségeknek állandó nyerésére vonatkozó követelményeknél szükséges, hogy a geognosztikai viszonyok, a meder alatti rétegek alakja, minősége és lerakodásuk viszonyai teljesen ismertesek legyenek, hogy ezekkel a segédeszközökkel az alkalmas kísérleteket megtehessük és azok eredményéhez képest biztos Ítéletet mondhassunk. Ennélfogva kénytelen voltam a máj; meglévő föltárásokon felül a fúrásoknak még egész sorozatát eszközöltetni, a mi' abba a helyzetbe jutottam, hogy az alsó rétegviszonyok tekintetében eléggé tájékozva legyek, hogy gyakorlati kísérletek utján alkalmas helyeken nagyobb vízmennyiségeket tárhassak föl és azután meghatározhassam azt az
