Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - VI. Vizmű
59 felé 0*60 m-ig voltak szükitendők. E gallóriák alsó óle a budapesti Láncz- h i d mórczéjére vonatkoztatva 1 m-el a 0 pont alatt lett volna fektetendő. Ez elrendezésnek lehetőleg meg kellett volna felelni azoknak a műveknek, melyek a Dunának úgy bal, mint jobb partján évek hosszú sora óta már üzemben vannak. Mivel azonban az uj terv kivitelére választott terület talajviszonyai a régi telepek talajviszonyaitól lényegesen külömbözők és ennélfogva a káposztásmegyeri gyüjtőcsövek a nevezett tervben sokkal csekélyebb mélységben vannak elrendezve, és mert a tervező ur a jobb parton mélyen fekvő gyüjtőcsövek vizbősógóre vonatkozó eredményeket, az újonnan tervezett telepnek sokkal sekélyebb fekvésére való tekintet nélkül vette itt is figyelembe és azokat vette a várandó vizbőség kiszámításának alapjául, ennélfogva ez ellen a terv ellen teljesen jogosult bizalmatlanság érvényesült és most ki kell mutatnom, mi módon lehet a természet nyújtotta körülményeket a talajviszonyok figyelembevételével ész- szerüleg kihasználni. A Duna balpartján immár hosszú évek óta fölállított és üzemben lévő gyüjtőtelep, mely a Duna legalacsonyabb-vizállása alatt több méternyire lefektetett likacsos csövek gallóriájából áll, az ismeretes kedvezőtlen eredmények által alkalmat szolgáltatott arra, hogy az ilyen szerkezettől az életképességet elvben meg akarták tagadni és általában az a nézet uralkodott hogy e gyüjtőcsövek vizbősógének csökkenését a folyammeder rétegeiben, a telepek közvetetlen közelében való eldugulások és eliszaposodások okozták. Mivel különösen érdeklődnöm kellett aziránt, hogy erre nézve fölvilágositást nyerjek, mert az általános föltevés helyességében kételkednem kellett, igyekeztem ezeken a gyüjtőtelepeken megfigyelt jelenségekről pontos tudomást szerezni. A gyüjtőtelep korábban, egyelőre kisérletkép csekélyebb kiterjedésben lótesittetett. Az akkor elért kedvező eredmények következtében külömböző meghosszabbítások történtek, melyek által hosz- szu évek során igen tekintélyes viz mennyiségeket tártak föl. Ez a vizbőség csökkeni kezdett, a mikor a Margid-hid épitése, a rakpartnak létesitése, végül az uj Országháznak épitése következtében a létező gyüjtő-gallériáu többféle változtatás történt. Talán az volt a leglényegesebb befolyás, melyet a rakpart falának épitése gyakorolt e gyűjtő-telep vizbőségére, mert a kavicsrétegekben foglalt talajvíznek a gyűjtőbe való befolyása majdnem teljesen megszűnt. Továbbá az a körülmény, hogy a hídfőt a gyűjtő- telepnek a hidfő fölött és alatt lévő részeinek újból való egybekötésére szolgáló vezetékkel irraczionális módon megkerülték, okot szolgáltat arra, hogy a hidfő fölötti gyűjtőből nyerendő viz nem jut kellő mennyiségében a hidfő alatti gyüjtőrészbe és ebből a főkútba. Ez a tény azzal van bebizonyítva, hogy a gyűjtő felső vizállása a gyűjtő alsó részében észlelhető vízállásnál sokkal magasabb. Az Ó3zleletek azt is megállapították, hogy az a tetemes vízmennyiség, melyet a gyüjtőtelepből még most is nyernek, arra mutat, hogy a folyammeder kavicsrótegeiből folyó talaj viz bőségének csökkenése, vagy pedig a folyammeder rétegeinek a dunaviz képzelt filtrácziója által való eliszaposodása a gyüjtőtelepek közvetetlen közelében nem mutatkozik, daczára a rakpartépités által, továbbá a vezetékeknek a Margit-hid- nál való elválasztása által, meg az Országház építése által időközben beállott zavaroknak. Azt a kérdést, mi módon szerepel a folyamipeder
