Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1896. évi működéséről - IV. Útépités

A Lukácsfiirdö előtti „malomtól áthidalása és a II. kor. Zsigmond-uteza rendezése.

A Lukács fürdő ós a Császárfürdő előtt húzódik el a Zsig- mond-uteza, mely 0 -Búd á t a főváros belsejével köti össze. Az ó-budai gyárak hemzsegő, hatalmas kocsiforgalmat támasztanak ezen a fő-útvonalon, a mit ezen az utczán kell lebonyolítani megoszthatatlanul, mert magát a lakott városrészt e fürdőtelepek mentén összeszoritja egyfelől a Rózsahegy és a József hegy, másfelől pedig a Dunapart — s e torkolatnak csupán ez az egyetlenegy utczája van. A Zsigmond-utczát még ezenfelül megszűkitette a Lukácsfürdővel szemben levő ú. n. „inalomtó “-nak az utczába benyúló része is, mely az utczatestből mintegy 40 00 m. hosszúságú és közel 7'00 m. szélességű területet foglalt el, — úgy hogy e helyen állandó forgalmi zavarok támadtak.

A hatóságok többizben foglalkoztak azzal, hogy az ilyképpen támadó bajokat elháritsák. Már ezelőtt 30 évvel fölmerült a rendezés eszméje; az első komolyabb számba menő tervezeteket azonban a fővárosi mérnöki hivatal 1882. év február hó 15-én mutatta föl. Részint a megoldás módja fölött eltérő vélemények, részint pedig a vele járó költségek előteremtésének nehézségei hosszú időn át halasztgatták a fölmerült külömböző tervek bármelyikének is a megvalósulását, mig végre az országos kiállitás, ezt az ügyet is dűlőre juttatta,

A mérnöki hivatal kétféle megoldást ajánlott. Elsőbben mintegy 1000 m3 iszap, kövecs és palatörmelék kiemelésével és 35 drb, betonalapra állított, de csak igen gyengén alapozott oszlopon nyugvó téglaboltozatokkal, medenczeszerüleg tervezte meg a tónak a szabályozó vonaltól a Zsigmond- utczába benyúló részében való befödését. A második megoldás abból állott volna, hogy a szabályozó vonal helyén támasztó falat terveztek és innen a Z si g m o n d-u t ez ái g terjedő tórészt egyszerűen be akarták tölteni. Ez utóbbit a fürdőtelep tulajdonosai nem engedték kivitelre juttatni, mig az előbbi tervezet végrehajtásához megtett előmunkálatok közben, a főforráshoz közelebb eső tórósz elrekesztésóre szolgáló zárófal építésekor, a tavat lecsapolták, ugyanekkor annak nyugati oldalán bővizű forrás fakadt, az elzárt részben a viz tükre egyidejűleg leapadt s ennek következtében a munkálatokat meg kellett szüntetni.

Ezután oszloppal ós rácsos gerendatartóval, zóré-vas befedéssel akarták áthidalni a tavat; ezt a tervet azonban a fürdőtulajdonosok ellenezték és helyette 1890-ben már kétféle tervet ajánlottak a végrehajtásra, melynek egyike szerint a tó áthidalását egy közbenső oszloppal, 2 nyilású rácsos főtartóval tervezték s a kereszttartók egyik végükkel a főtartóra, másik végükkel a végi falra támaszkodtak volna. A kereszttartók között