Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1895, 1896 (Budapest, 1896, 1897)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1895. évi működéséről - Bevezetés
7 túlmagas vízállása következtében elzárva már nem működhetnek, a várost nagy záporeső alkalmával a rohamosan tóduló vizek általi elárasztástól megóvja. A balparti városrész általános csatornázásának terve, mely csak 1887-ben lön végleg megállapítva, minden lényeges dispositiójában megegyezik azokkal a legfőbb elvekkel, melyeket fentebb érintettünk s ma már megnyugvással jelezhetjük, hogy ez a terv a kivitel előrehaladott stádiumában van. A közegészség! viszonyok javításának további igen lényeges feltételét képezte, hogy a főváros jó ivóvízzel legyen ellátva. Nem férne e jelentésünk szűk keretébe, hogy a vízvezetéki ügy történeti mozzanatait vázoljuk. E nélkül is élénk emlékezetben vannak azok az ellentétek, melyek e tanács és a főváros hatósága között ebben az ügyben támadtak. Mellőzzük azt, hogy az ellentétes álláspontokat egymással újra szembe állítsuk. Tény az, hogy a jobbparti városrész 1884. óta jó vízzel van ellátva és tény, hogy a balparti városrész számára az uj vízmű a természetes szűrők s nevezetesen a vertikális kutak rendszer alapján a káposztásmegyeri határban épülőben van, sőt a legközelebbi jövőre megállapított szükséglet mérvéhez képest már az idén befejezést fog nyerni. Ezzel a probléma meg van oldva, meddig, ez oly kérdés, melyről azt szeretnők remélni, hogy minél későbben váljék aktuálissá. Az eddig érintett alapvető munkálatokon tűi figyelmünket mindarra kiterjesztettük, a mi hivatásunkhoz tartozott s a mitől a főváros fejlődésére közvetlenül, vagy közvetve üdvös hatást remélhettünk. Mindjárt megalakulásunk idejében tárgyalást indítottunk és a két város hatóságával megállapodásra jutottunk az előbbinél helyesebb kövezés!, burkolási rendszer behozatala, az útvonalok czólszerü beosztása, a fásítások, parkírozások stb. iránt. Kezdeményeztük és egy, velünk szoros kapcsolatban álló bizottság intézte a m. kir. operaház építését, a mi a telekre létrejött megegyezés révén lényegesen előmozdította a népszínház létrejövetelét. Kezdeményeztük és egy velünk szoros kapcsolatban álló bizottság intézte a kir. várkert építését; ugyanez történik most a királyi palota kiépítésére nézve, hogy a fenséges uralkodó háznak a magyar székes fővárosban is legyen fejedelmi otthona. Kezdeményeztük az uj hidak építését, melyektől sokat remélünk abban a tekintetben is, hogy az aránylag feltűnően elmaradt budai városrész egyenletesebb fejlődésnek induljon és megfeleljen annak a feladatnak, a mely kies fekvésénél és egyéb természeti szépségénél, üde, egészséges levegőjénél fogva Budapest világvárosi hivatásában reá hárul. Ugyanez a szempont vezérelt bennünket a várba vezető uj út és a budai körút épitósónój, mely utóbbi egyebek között lehetővé teszi, hogy a jobbparti városrész közúti vaspálya által beköttessék a pesti oldal hálózatába és ekként az az éltető forgalom, mely a balparti városrészt annyira fejleszti, utat találjon a budai oldalra is. A közúti vaspályái közlekedés fejlődése és tökélyesbitése egyike azon számos tényezőknek, a melyek Budapestet a fejlődés mai színvonalára emelték. A vállalkozás ezen a téren főleg az utóbbi években oly erőteljesen nyilatkozik, hogy néha védekeznünk kell olyan túlzások ellen, a melyek a főváros többi, szem elől szintén nem téveszthető, esetenként fontosabb érdekeinek volnának ártalmára. Működésünknek a fentiekben legalább körvonalait érintve, ezek kiegészítésére érintenünk kell még ama tevékenységünket is, a melyet egyrészt mint felügyeleti hatóság az összes közmunkák és építkezések tekintetében, másrészt mint felebbviteli hatóság a városi hatóságok határozatai ellen irányzott felfolyamodások elbírálásául kifejtettünk, lelkiismeretesen ügyelve arra, hogy a közmunkák helyesen eszközöltessenek s hogy a magánosokon jogsérelem, sőt indokolatlanul érdeksérelem se essék.
